Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akik már keresztülmentek hasonló dolgokon, tudnának nekem tanácsokat adni? Kíváncsi vagyok csak vagy ez már tényleg egyértelmű leszbikusság? Tudom fiatal vagyok még de jól jönnének a válaszok. Vagy bárki aki leírná a véleményét megköszönném. (: 15/l
kezdem az elejétől:)
mikor még csak barbie babákkal játszottam akkor is mindig lánnyal akartam lenni és az sem volt ritka nálam hogy két lány barbie babát hoztam össze..és csináltam különféle történeteket velük.bár ez így visszagondolva kicsit bizarrnak tűnik:)
aztán múltak a hónapok, az évek és a barbie baba már nem is került elő..egyre inkább már az utcán néztem meg a szép lányokat.és a falamra is mindig az éppen bálványozott kedvenc énekesnőm poszterét raktam ki, és akár órákig is el tudtam nézni hogy milyen gyönyörű.
majd mikor ilyen 12 éves korom körül kaptunk egy új matektanárt.hát mondanom sem kell.gyönyörű volt és teljesen beleestem.bár tudtam hogy nem ez a normális, nekem kicsit sem volt fura.sőőt..sosem tudtam vele normálisan beszélni mert mindig ideges voltam a közelében.majd leváltották, de hát valahogy túléltem.:)
majd jött egy új osztálytársam.érte is egy évig oda voltam.gyönyörűnek láttam és hát jött a nyár és iszonyúan hiányzott.:( nem mondom hogy szerelem volt, de nagyon nagyon nagy rajongás. majd következő évben nagyon jó barátok lettünk(hozzátenném még mindig a legjobb barátaim közé tartozik:)) és ez a rajongás átment nagyon szoros baráti kötődésbe.
ekkor már majdnem 13éves voltam.majd mikor betöltöttem a 13at, összeismerkedtem egy nálam félévvel idősebb lánnyal.egy folyosón voltunk és teljesen megbabonázott:) akkor életemben először tényleg szerelmes voltam.mindig a társaságát kerestem, mindig hagytam neki a kedvenc csokijából (volt hogy csak azért vettem meg azt a csokit hogy őt megkínálhassam) tovább maradtam a suliban csak hogy vele beszélhessek, mindig a képeit néztem, visszaolvastam minden nap minden smsét és mindig, tényleg csak mindig rá gondoltam.minden egyes vele töltött pillanatot élveztem:) először nem is akartam elhinni hogy egy lányra így gondolok, de aztán egyre inkább tudatosult benne hogy ez már nem csak sima rajongás.de azzal nyugtattam magamat hogy nem a nembe, hanem magába az emberbe szerettem bele, vagyis nem vagyok leszbikus. ez, hogy így gondoltam rá egészen tavaly év végéig tartott mikor ő gimnáziumba ment és annyira megváltozott hogy már egyre jobban múlt el ez az egész dolog iránta.először iszonyatosan hiányzott de hát..túléltem ezt is:) bár még mindig úgy gondolom hogy gyönyörű lány és bármit megadnék azért hogy megint a régi legyen de hát nem lehet sajnos.
ekkor már majdnem 15 voltam.
és most az utóbbi egy évben tényleg kezdtem komolyabban arra gondolni hogy, mi van ha tényleg mégis leszbikus vagyok? hisz a fiúk nem érdekelnek, hidegen hagynak.ki is próbáltam már fiúkkal de hát nem mozgattak meg bennem semmit sem.persze szex az nem volt.addig még van időm.de a lányok...fantáziálgatok velük, mindig megnézem őket, és mindig azon kapom magam hogy ha meglátok egy szép lányt, akarva vagy akaratlanul is de próbálok a közelében lenni és elképzelek vele dolgokat.ez olyan leírhatatlan. és az a legfurább az egészben hogy ez nekem teljesen természetes.nincs bennem olyan hogy ha leszbikus is lennék nem merném bevallani magamnak vagy félnék ettől. és ha buliba is megyek (még nem sűrűn mert hát még csak most kezdődik inkább ez a korszakom) akkor egy-két ital után szinte már az a célom hogy lánnyal történjen valami.keresem a közelségüket.
és ha filmben van egy csók két lány/nő között, akkor hát..leírhatatlan érzés.persze a pornótól undorodom. de ha a film az érzelmeket a nézőnek olyan jól áttudja adni hogy már teljesen beleéli magát a történetbe az ember és akkor jön a várva vár nagy csók, akkor az nagyszerű érzés és van az az érzés ilyenkor a mellkasodban.akkor is az az érzésem van mikor elképzelek egy lánnyal csókot..
szóval most nem tudom mi van velem.mindenki azt mondja hogy ebben a korban természetes a kíváncsiság de..szerintem ez az én esetemben már több mint puszta kíváncsiság. szóval szerintetek a leírtak alapján ez mi?kíváncsiság vagy ez már tényleg valami? már interneten és annyi mindent olvastam a leszbikusságról..történeteket, véleményeket, blogokat..voltak olyanok amelyekben teljesen szinte magamra is ismertem...
jól jönne azoknak a véleménye akik voltak hasonló helyzetben ilyen korban:)
és bocsánat ha kicsit hosszúra sikeredett de belegondolva ez itt leírva több mint 5 év tapasztalata:)
köszönöm azoknak akik ezt elolvassák és válaszolnak is rá esetleg:)
hát én végig olvastam,és nem gondoltam hogy ez sül ki a dologból, de én nem ítélem el a másságot.és így a leírtak alapján igen, szerintem leszbikus vagy.de a mai világban már elég sok meleg van.szóval már majdhogynem megszokott...
15/L
válasza:szerintem ez egy rész hajlam, és egy (nagyobb) rész belebeszélés. talán adnod kéne igazi, komoly esély a fiúknak, hátha találsz olyat aki mellett jól érzed magad. ha már úgy állsz neki, hogy "hát ebből úgyse lesz semmi mert a lányokat szeretem" az nem igazi esély (csak hogy tudd mire gondolok).
ha úgy érzed, hogy ez gond, akkor ajánlom keress fel egy pszichológust. DE mindenképpen beszélj erről a szüleiddel.
még bőven fiatal van, hogy ilyen, az egész életedre kiható dolgot eldönts.
esélyt adtam már.ezt most tényleg nem úgy mondom, de tényleg adtam már.próbáltam mondani magamnak hogy ez a normális, de hosszabb távon nem bírtam.egyszerűen nem ment.
a másik meg pont azért kérem a véleményeteket itt, mert nem tudom mit is higgyek és nem szeretnék rossz döntéseket hozni úgy, hogy hallgattam meg más emberek véleményét.
és az első válaszolónak is köszönöm:)
válasza:Én biszex vagyok,és nyugodtan mondhatom,hogy ha a fiúk semmiféle hatással nincsenek rád,akkor leszbi vagy,ill. az leszel.
Ne törődj azzal,hogy mi a "normális",azt éld,ami vonz!
Ha ezt megpróbálod elfojtani,és esetleg később férfiakkal erőltetni a kapcsolatot,boldogtalan és frusztrált leszel.
válasza:Nos. én 20 vagyok, idén ''jöttem rá'', de jobb kifejezés az, hogy megegyeztem magammal, hiszen már régóta motoszkált bennem. Majdnem 5 éve tudtam, hogy nem érdekelnek a férfiak, ellenben a lányok igen, de csak most fogadtam el, hogy 1 meg 1 az igenis 2. Amikor ennyi idős voltam mint te, ugyan szerelmeim még nem voltak, de tudtam hogy valami nincs rendben. Gyakran elgondolkoztam, miért nem érdekelnek a fiúk? Sokaknak volt már barátja, néha az egész lánybanda felsikított, hogy odanézzetek, milyen helyes srác! Én meg néztem, de nem láttam. Egyiket se láttam se helyesnek, se másnak. Fiúk voltak, érdektelenek. Középiskolában rajongtam az egyik osztálytársamért, akkor már sejthettem volna. De 5 év vergődés következett. 5 évig hánykódtam az akaratlan elfojtás és az értelmetlen vágyak között. Nem féltem sosem tőle, egyszerűen csak nem hittem el saját magamnak, hogy ilyen lehetséges. Olyan mélyről jövő, olyan ösztönös érzés volt ez hogy nem vettem komolyan, mert a homoszexuális érzéseket természetellenesnek képzeltem. Barátom is volt, de semmi. Nemhogy tűz, egy árva szikra nem volt. Nem is tartott sokáig.
Szóval hasonlóan indult, mint nálad. Azt viszont leszögezném, hogy 15 évesen saját magamról nem mondtam volna meg, úgyhogy biztosra neked sem mondhatom. Mindenesetre a szakirodalomban úgy olvastam hogy 15-18 éves korra alakul ki, embere válogatja. Ez azt jelenti, hogy lehetséges hogy nálad már megvan(ahogy olvaslak, nem vagy egy hülyegyerek, nem csodálkoznék ha értelmesebb lennél a korodbeliek többségénél), de lehet hogy még alakul. Biztosra azt tudom mondani, hogyha már most ekkora a vonzalom, és ekkora az érdektelenség a srácokkal, akkor van valami. Még kell pár év hogy biztosan kijelenthesd, de kutyából nem lesz szalonna, én jó esélyt látok rá, hogy hamarosan üdvözölhetünk a klubban.
válasza:hát igen lehet hogy lezbi lettél..
amúgy van erről egy film.. az a címe hogy Redvás Amal (Fucking amal) két lezbi csajról szól, hogy hogyan jönnek össze, stb..
akkor 05:48as te is ilyen "tudom, de nem akarom bevallani magamnak" helyzetben voltál..csak ez olyan rossz érzés.
viszont vannak emberek akik azt mondják hogy csak a hormonok dolgoznak ilyen korban, és ez tényleg csak puszta kíváncsiság.viszont ha valóban ez van akkor nem kellene érdeklődést mutatni a fiúk felé is?
igazából volt már olyan hogy lehetett volna lánnyal is valami de közben egy fiú is udvarolt.és persze féltem a következményektől a lánnyal való kapcsolatban..ezért a fiút választottam.persze rossz döntés volt és meg is bántam utána.nem is volt hosszú a dolog a fiúval hiszen nem hozott lázba, csak úgy "elviseltem" magam mellett..de félek hogy mi lesz akkor ha kicsit idősebb leszek és még mindig így fogok érezni.félek a következményektől, akik nekem fontosak azoknak a reakciójától és véleményétől..rossz ez nagyon.
11:31es köszönöm láttam már a filmet:)
válasza: válasza:Szia!
Sajnos segíteni nem tudok,de elgondolkodtatott amit leírtál.Én 20 éves vagyok,és most tartok ott,ahol Te 15 évesen.Ez rám nézve rossz,nyugi.:)
Amit feltétlen ne csinálj: ne utasíts el egy lányt sem,akiért oda-vissza vagy,csak azért mert félsz (nem feltételezem rólad,helyén van az eszed:)).Én ezt tettem,visszagondolva óriási butaság volt részemről.Összejöttem olyan fiúkkal,akiket szerettem,mint ember,csak azért,hogy hátha...hátha,majd most más lesz...Velük szemben sem voltam fair,magammal sem.Becsaptam magam,elfojtottam.Ma már nem okoz problémát,hogy a lányokhoz vonzódok,inkább csak az,hogy semmi esély rá,hogy akibe szerelmes vagyok(lányba) viszont szeressen.Nem könnyű,de járható út,amin jársz...idővel kiderül merre visz.:)
Sok sikert kívánok neked,és szurkolok,hogy megtaláld azt,akire azt mondod: Igen,ő az! (fiú vagy lány...teljesen mindegy,legyél boldog,az a legfontosabb))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!