Mit gondolsz a pedofíliáról? Voltál már áldozata?

Sajnos én voltam. Az apám óvodás kormtól 12 éves kormoig molesztált. Még most se tetteme zen túl magamat.

Az a baj, hogy a társadalom ezt a problémát nagyívben leszarja. Ezek az elfajzott emberek meg csak megússzák. Ki segít, ki hisz é ski áll ki mellettünk?

Van aki pszichiátriai beteg lesz emiatt. Sokan nem képesek egyáltalán kapcsolatot létesíteni a másik vagy saját nemükkel. Ha meg mégis sikerül családot alapítaniuk, az is tele van problémákkal...

A munkát is nehezebben végzik, sokan depressziósak lesznek, anynira, hogy a mindennapi dolgaikat is alig tudják ellátni.

Ás ugyebár a mai T. kétkeresőssé vált. Mi lesz azokkal, akik egyedül maradnak? Hogy állnak helyt a munkahelyen, úgy hogy ne válljanak céltáblává, "furcsaságuk" miatt, amiről nem is ők tehetnek?

Egy sérülés, amit jobb esetben az átlagember nem lát, nem ért. Mert hívatkozni a múltra, ok-okozati összefüggésben, megalázó.

Jobb szívbetegkétn leszázalékolva élni, mint egy láthatatlan végtag leamputálásával.

Hát sajnos énis voltam. 12 évesen ismertem meg játékon kersztül. Nagyon sunyi volt és én meg naiv. Nem siete el a dolgot, sikerült elnyernie a bizalamat.Sokáig nem is találkoztam vele, és amikor egyszer feljött akkor itt akart aludni nálunk, (anyumék itthon voltak) és volt pofája azt mondani anyuméknak hogy velem akar aludni.Szerencsére nem engedték.Késöbb titokkban feljött és mondanta nekem hogy ne mondjam el a szüleimnek hogy feljött, mert a felnöttek mindenféle rosszra fognak gondolni, meg ilyenek, tehát megtömte a fejemet mindenféle hülyeségekkel!Aznap azt mondta nekem megtanit egykét dologra és elkezdte simögatni a "farkam" és kérdezte hogy verted már? én meg (nem tudom miért) azt mondtam hogy nem.

Kiverte. pff. Sajnos késöbb odáig elfajult a dolog hogy "megbaszott, kikellett verjem az övét és be is kellett kapjam" elnézést a szavakért, és kénytelen voltam azt mondani neki hogy ez nekem tetszik , mert nagyon nagyon nagyon féltem töle. Mindig az tmondta hogy neki olyan ismerösei vannak meg ilyenek.Kicsit ugrok az idöben. Tavaly még azt akarta hogy 3 an legyünk(már 15éves vagyok) és hogy szerezzünk be még 1 fiut, pedig én nem vagyok meleg söööt.Most már börtönben van mert a fiu akit beszerzett feljelentette.GOndolkoztam magamban hogy van isten , mert én nem mertem. A fiut is megeröszakolta stb. joban voltunk és tudtunk egymásrol mindent. Ö se akarta énse. Sajnos bizonyiték még nincs(ugy tudom) de nagyon remélem hogy nem engedik ki mert akkor nem tudom mi lesz velem, bevallom nagyon félek. Most végre ugy néz ki hogy van egy barátnöm, akit nagyon szeretek és majd remélem hogy megfogok benne annyira bizni hgoy elmondhassam neki.

Bocsi ha túl hosszú lett, de nayon jöttek belölem a szavak, mert nem sok embernek mondtam el , sööt azt hiszem hogy csak 1 nek (a fiunak). Köszönöm hogy ha végigolvastad a "multamat", nagyon nehéz visszagondolni, még mostis remegek. Remélem hogy életfogytiglant kap. Vigyázzatok magatokra nagyon!!!!!!!

15/F

Velem nem régen történt egy eset... Ráadásul a nagyapám tette.

Ott kellett aludnom nekem és az öcsémnek nagyiéknál. Az emeleten aludtunk mindeketten. Reggel arra pattant fel a szemem, hogy az a szemét ott áll az ágy mellett. Köszöntem neki, mintha nem ijedtem volna meg. Ő leült egy székre.

- Nadrágba alszol? -örültem, hogy abban voltam, és nem pedig csak egy bugyiban. Borzasztó volt látni, hogy csalódott, amiért nem alsóneműben voltam.

- Igen.

- Szép hajad van.

- Kösz.

- Megfoghatom? -kérdezte, én meg azt gondoltam, hogy a hajamra gondol.

- Igen...

És benyúlt a két combom közé, és az egyiket elkezdte fogdosni.

- Ja, azt nem.

- Miért?

- Mert rossz.

- De, haverok vagyunk. -itt már rendesen féltem.

- Nem baj. Éhes vagyok. Megyek enni.

Hazudtam, összekaptam a cuccaimat, és elviharzottam. Nagyon megrémültem, és még most sem nyugotdam meg. Az öcsémet azóta nem vesztem szem elől, és nem hagyom azzal a hülyével egy szobában.

Bocsi, lehagytam: 13,5/L, és 70/F

DISGOUSTING!

Áldozata még úgy nem voltam,de... anyum munkatársa, aki amúgy 40 éves, folyton hívogatott, és mikor látott mindig mondogatta hogy csinos és szép vagyok, amúgy nagyon zavart, hogy 15 éves létemre egy 40éves megjegyzést tesz a csinosságomra. Ráadásul anyum előtt édesnek és drágámnak hívott, és az a meglepő, hogy anyumnak nem tűnt fel az egész!! Tűrtem, mert nem hittem el hogy ez az egész megtörténik, és reméltem hogy abbahagyja, vagy csak "poénkodik", de nagyon komoly dolog volt. Folyamatosan perverz viccekkel bombázott, és vigyorgott mint a tejbetök, és én annyira féltem tőle, hogy nem mertem elmondani senkinek. Aztán mikor muszáj voltam elmenni vele bevásárolni (mert nálunk vacsorázott mint a "család barátja") és mentem mellette, megfogta a derekamat, annyira megijedtem és féltem, hogy elkezdtem szédülni, forgott velem a világ, és mikor megfogta a fenekem, erőt vettem magamon, kitörtem a szorításából (mert lassan átment az egész szorításba) hazarohantam egy szó nélkül, és elmondtam anyának, aki elég durván lecsatolta rólunk a fickót. Kár hogy nem jutott eszembe hamarabb, akkor nem érezném magam ilyen hülyén, és a mai napig amikor meglátom, nagyon félek tőle hogy mi van ha megerőszakol vagy újra fogdos... és mivel nem lakik messze tőlünk, sajnos gyakran látom, és szörnyű ezzel a tudattal élni, hogy ilyen hülye voltam.:S

15/L