Miért mindig az kell aki nem lehet az enyém? Hogy verjem ki a fejemből?

Összeismerkedtem egy lánnyal neten(nem társkeresőn) Elsőnek csak beszélgetni, de annyira sokat beszélgettünk tényleg már bármit elmondok neki,ő kicsit zárkózottabb de nagyon sokat beszél ő is, sokat viccelődünk stb. Az a helyzet hogy idővel egyre jobban bejött, persze mindig flörtölgettem kicsit vele, tudja hogy bejön nekem. Külsőre pont az ideálom, ha camozunk vagy képet mutat akkor egyáltalán nem tudom kiverni a fejemből. Nem mondanám ezt szerelemnek de az lenne, ha nem lenne 300km köztünk. Most kiderült hogy költözik fel pestre, ahogy én is tervezem. Ez még mindig nem jelent sokat, de ma mondott valamit amitől teljesen padlóra kerültem össze vagyok törve és nem tudom mit kezdjek magammal.

Azt írta hogy randira megy, tudom hogy sok pasinak bejön és mondtam is neki hogy ezekről nekem ne beszéljen mert könnyebb, de most ezt így kimondta és teljesen kikészültem. Borzalmas érzés. Miért ő kell nekem aki olyan elérhetetlen, és miért ilyen nehéz ezt kezelni? Hogy tudnám elmulasztani? Fura ilyen még velem nem volt.