Mit gondoltok a versről?

Az utazó

"Az ártatlanság világában

nincs szükség Istenre,

de a Sors közbelép,

s az élet más lesz örökre."

Nem kellenék, ha mindenki ugyanolyan lenne,

De sajnos az ember nem így lett teremtve.

Az élet mindannyiunknak más-más illúzió,

Ezek között lettem kényszerből utazó.

Szinte ismeretlen lányok léptek hozzám

Majd beszélni kezdtek fura arcom láttán

"Te vagy az egyetlen ki segíthetne rajta

zárkózott s magányos, olyan különc-fajta"

-Mégis mit tehetnék? Nem vagyok én isten.

-Kérlek, rajtad kívül más reményünk nincsen.

Téged talán beengedne álomvilágába...

-Elég! Látom szüksége van egy igaz barátra

Félreérted, barátnak itt vagyunk mi neki

de más kell, egy férfi ki igazán szereti.

Erről azonban most hallani sem akar

S különc viselkedésével mindenkit elzavar.

Hát itt álltam ismét, egy más világ kapujában,

muszáj volt bejutnom, hisz érdekeset láttam.

Láttam egy lányt aki elzárkózik a világtól

Láttam egy lányt összetörve a mély fájdalmától.

Láttam egy lányt ki már mindent elszürkülve látott

Csak reméltem, hogy meglátja bennem a barátot.

Hosszú idő után a kapu kulcsa elfordult

S a hozzá vezető út is végre kitárult.

Élveztem mellette minden egyes percet,

Örömmel cipeltem a rám pakolt terhet

Napok, hetek teltek el és ő változni kezdett

A "küldetés" szempontjából ez csak jót jelentett

A tervem tökéletes volt egy dolgot kivéve,

nem gondoltam volna, hogy ez lesz a végére

Annyi időt töltöttem el az ő világában,

hogy beleszerettem és csak oda vágytam.

Nehéz volt már mellette objektívnek lenni,

Tudtam, hogy tilos, de nem tudtam nem szeretni.

Minden nap fohászkodtam, hogy nyissa ki a szemét

S vegye észre hogy valaki neki adná szívét.

Feladatom fontosabb volt minden érzelemnél,

"Megbízik benned, ezzel mindent tönkretennél"

Mondogattam magamnak és igazam volt sajnos,

Féltem, ha bennem csalódik az ár mindent elmos.

Ha barátjaként tisztel és én ezzel elárulom,

s közel állva hozzá orvul hátbaszúrom

Újból zárkózott lesz, s talán meg már nem menthetik.

Percről percre éreztem hogy a tét emelkedik.

A siker már közel volt, ismerkedni kezdett,

Napok múlva a fiúkból kiválaszttt egyet

akivel telljesen egy hullámhosszon van

éreztem ahogy a szívem lüktet, majd felrobban.

A barátnői mellé álltak és bíztatni kezdték,

lassan úgy néz ki, hogy céljukat elérték.

Ő pedig,,,nos neki talán még fogalma sincsen

hogy percről percre egyre jobban törte össze szívem

Próbáltam segíteni a boldogsága felé

Tudtam, ezt úgy érheti el, ha a srác az övé.

Minden jót kívántam és távozni készültem

Mikor akaratlan újból megtört engem

A rátört vidámságon próbált meg osztozni

"Már csak neked kellene valakit találni"

Mondta, és éreztem belül összeomlok

Fogalma sincs mit tett azzal amit mondott.

Ha egy pillanatra kinyitnád a szemed

Látnád mit mindenki: Boldog vagyok veled

De nem veszed észre és én nem lehetek önző

Remélem a fiú tényleg lenyűgöző.

"Az ártatlanság világában

nincs szükség Istenre,

S az utazó továbbhalad

végleg megsebezve."