Mit gondoltok erről a versről? - Én írtam

Holtak királya:

Élem az életem élni nincs miért,

Keresem az életem egyetlen értelmét.

*Meglelni könnyeden nem lehet:

Keresheted tovább az elmetélt kedvedet

Holtak királynője:

Kedvesem mondd mit kéne még tennem,

Boldoggá tenne ha felvágnám a szívem?

Boldoggá ugyan már nem tesz semmi,

Mert újra veled szeretnék lenni.

Holtak királya:

A nótádat rá érsz még eltemetni

Csak akkor amikor már nem bírod

És az idő elszállt feletted

Ha nem jön a vég velem lehetsz

*Nem számít rekedtsége hangodnak

Lágy marad és lesz még akkor is

Ha társalogni nem vagy képes

Holtak királynője:

Nem értem mit vársz még tőlem,

Már így is darabokra törted a szívem.

Csak egy percet kérek tőled,

Mögöttem halljam a lépted.

Holtak királya:

Előre nyújtom a kezem

Távolra messzire tévedsz

Kitettem és mellé léptem

Bele estem egy gödörbe

Holtak királynője:

Kezemet kinyújtom és felsegítelek,

De a gödörbe én is bele esek.

Most ketten fekszünk egy gödörben,

Egymás karjai közt leverten.

Holtak királya:

Megteszem az első léptet

Nem várakoztatom az égieket

Bekopog egyedül s veled

Éppen jobbat nem tehetek

Holtak királynője:

A mennyország ajtaja előtt állunk,

Kézen fogva kiabálunk.

Várjuk a végét az életnek,

Mert vége vannak az érzelmeknek.

Holtak királya:

Elengedni soha nem foglak

Bezártalak a ketyegőbe

Messzi sűrűjébe engedtelek

Kifele mentet belém gabalyodtál

Holtak királynője:

Állunk egymás előtt szorosan,

Társam vagy minden bajban.

És tudom el nem veszítelek,

Mert őrzöm szívemben a képedet.

Holtak királya:

Szemezünk egymással

Együtt ugrunk a semmibe

Elképzeljük a jövőnket

Látatlanul a közepébe

Holtak királynője:

Véget vetünk mindennek,

Az életnek az istennek,

Hogy a túlvilágon boldogok lehessünk,

És ne kelljen szenvedve feküdnünk.