Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Volt olyan szerelmi csalódásotok, ami az egész életetekre kihatott?
Vagyis volt már olyan szakításotok, akármilyen okból, akár ő dobott titeket, hogy soha többé nem tudtatok mást szeretni annyira?
Mindenki azt érzi a szerelemben, hogy soha többé annyira senkit se fog szeretni? Vannak olyanok köztetek, akik tényleg sosem szerettek mást? Vagy ha szerettek, akkor annyira sosem, mint azt a bizonyos fiút?
Hogyan tudtátok folytatni az életeteket? Összeomlott az életetek? Mit tudtatok tenni ebben az esetben?
Nektek is "kishalált" jelent a szakítás? A "kishalál" után hogyan lehet továbbélni?
Gondolkodtatok már azon, hogy elvonultok a világtól, és kizárólag baráti kapcsolatokat tartotok fent?
Van köztetek annyira érzékeny ember, aki soha többé nem akart párkapcsolatot, és soha többé nem is volt párkapcsolata? Tudom, hogy sok szingli van.
A véleményetekre vagyok kíváncsi, a hogyan továbbra. Tudom, hogy ez nagyon szubjektív dolog, de hátha én is tanulok belőle.
válasza:talán lehet azt mondani, hogy sajnos beleszerettem egy lányba akit akkor x évvel ezelőtt frissen ismertem meg, de annyira kedves, rendes, nem utolsó sorban gyönyörű volt, hogy teljesen elvesztettem a józan látásom. Semmi szakítás nem volt, mivel nem jártunk, nem volt kölcsönös a vonzalom.
Akkor ez engem is nagyon meglepett, de iszonyatosan megviselt. Kb mintha évekig jártunk volna, kicsit belebetegedtem is, szégyen de ez van. Azóta sem volt senkim, senki sem tetszett annyira, hogy meg akartam volna ismerni. Még mindig rosszul vagyok ha néha összefutok vele valahol. Azt hiszem egy darabig még nem is fog kelleni senki, vagy majd kialakul, de kétlem.
válasza:Volt egy barátnőm sokáig, 16 voltam amikor összejöttünk. Ő 14 volt akkor. Két és fél év után kidobott egyik pillanatról a másikra. Összejött egy akkori tanárjával aki akkor kb. 25 volt, az USAból származott, és kivitte magával össze is házasodtak...
Hát elég rossz volt, évekbe telt kiheverni. Egy darabig tartottam vele a kapcsolatot, de ettől csak még jobban szenvedtem. Két év után arra jutottam, hogy jobb lenne ha nem beszélnénk többet. Az óta nem beszélünk, örülök hogy így döntöttem.
Szerintem lehet mást is "úgy" szeretni, de egy ilyen rossz élmény után már sajnos kevesebb a bizalom, kevésbé tudja átadni magát az ember az érzelmeknek.
A sors iróniája: a volt barátnőm az óta elvált, és el kellett jönnie az USAból. Részleteket nem tudok, nem beszélek vele...
Köszi a kommenteket :).
ma 10:44-nek:
Nem vagyok ostoba, én is tudom, hogy lehet, hogy ha együtt vagyok vele, minden máshogy alakul. Nem ismered az én "kapcsolatom" részleteit, itt a bibi. Nem éltem vele együtt, sőt még igazán nem is ismertem olyan értelemben, ahogyan egy nő egy férfit. Egy valamiben viszont biztos vagyok, hogy bármit eltűrtem volna mellette, és minden körülmények között szerettem volna. Már eddig is sok mindent eltűrtem neki...
Valóban ostoba dolognak tűnik a szerelem. De nekem már egyre komolyabb fizikai problémáim vannak.
Én személy szerint sosem lépek túl, mert sose tudnék igazán. Szingli maradok, és azzal leszek elfoglalva, hogy miután mostanra már úgy-ahogy kiírtogattam a lelkem, amilyen mértékben lehetett, most jön a pszichém. Ezzel leszek elfoglalva pár évig. Én is rájöttem, hogy nem leszek öngyilkos, nem fogom én ezt ilyen könnyen megúszni, és akárhány év van hátra, azt végig kell csinálni. Úgy számolom,hogy még lehet, hogy harminc év van hátra még, legalábbis ha kábé annyit élek, mint anyám. Én 25 éves vagyok. Tehát be kell rendezkedni erre az elkövetkező nyomorult életre. Először is a személyiségem kevésbé szimpatikus részeinek kiírtásával kezdem. Persze teljes körűen nem járhatok el, és lehet, hogy Nietzsche sorsára jutok, de nem érdekel már. Korábban még csak egyszerűen elrejtettem a pókerarc mögé, nagyon mélyre a személyiséget. De most megint gondot okozott, és meg akarom ölni, és meg is fogom. Szórakozzon mással a nyavalyás.
De ez az én dolgom, én elleszek a személyiségem bizonyos részének kiírtogatásával, és hát, nyelvvizsga, ez-az. Minden életcélomat eldobtam, és már csak a bosszún jár az eszem. Ez sose lesz jobb.
Igen, lehet, hogy van bennem önsajnálat, de nem érdekel. Önző vagyok.
De azért köszi a véleményt. Csak hát, nem egészen így van. Nem feltétlen önsajnálatról van szó ilyenkor.
válasza:"már csak a bosszún jár az eszem."
Ez a legrosszabb út amin járhatsz. Vagy ez az amit ki akarsz irtani magadból? Ha az utóbbi, azt jól teszed, ha az előbbi, akkor kár élni tovább.
Jaj, már kiírtottam magamból a bosszút :D:D. Kicsit megzakkantam:D, azt hiszem, megőrültem kicsit:D, de legalább jól érzem magam :D.
Beszúrok egy részletet, amit a barátnőmnek írtam:D, lusta vagyok újrafogalmazni:D.
"szeretném, ha szeretne (az a bizonyos fiú)D
és tényleg ezt értettem meg
hogy ostobán csináltam
most értettem meg
olyan kis buta vagoyk, tudom
de én tényleg csak most értettem meg
Böbe a következőt mondta (21:29):
tényleg csak most
hogy ha ő szeretne, átölelne, megcsókolna, szeretgetne és érezném azt , hogy szeret, akkor mindent a lába elé tennék
és imádnám
de ő nem ölel át, nem csókol meg, nem szeretget engem és nem is szeret
Böbe a következőt mondta (21:30):
te miért tenném?
és , én ezt eddig igazából nem értettem
és most, hogy megértettem, már nem szeretem
na, de te értesz, ha te ezt eddig is tudtad
Böbe a következőt mondta (21:31):
tudom, ha szeretne, mindent a lábai tettem volna, és érte mindent vállaltam volna, mert tényleg nagyon szerettem, és most is szeretném, imádnám , hhhhhhhha szeretne
de nem szeret
szóval én se szeretem őt
ezt neki
Böbe a következőt mondta (21:49):
most azt írtam bazsinak , hogy látnál élőben nyafizni
és írtam akrügernek vagy tíz oldalt:
Böbe a következőt mondta (21:50):
ma nagyon sokat írok
de érdekes élmény , hogy múlt héten még roh@adt szerelmes voltam , meg minden , most meg már nem , na, lerendeztem a pszichém, és azt szem, hogy kezdi érteni a pszcihém, mit jelent az, hogy takarodj a fas@zságaiddal
Böbe a következőt mondta (22:04):
de amúgy nekem nem katarzis élmény ez, mert én erre rákényszerítettem a pszichém , nem magától múlt ez el , hanem mert megtiltottam neki
úgy beszart a pszichém, hogy rendezett egy kis sztit
miután fojtogattam kicsit
figy, nem vagoyk normális
tudom
na, és itt társasoztunk egy sort te
én megfojtogattam
Böbe a következőt mondta (22:05):
aztán ő meg engem ijesztett halálra
de tudod, hogy ez miatt a szemem miatt jött rám a pszichém fojtogatásának vágya
modnjuk tudta a fene , hogy én tényleg megfojtogattam
de a pszichém tudta :, mert jeleneteket rendezettt
de már én is rafkósabb vagyok , és most kibékéltem vele
és majd a ába állítom én a nagykést , ha nem kussol
Böbe a következőt mondta (22:06):
csak egy kusshadt szót halljak tőle
és belevágom a nagykést:
hallod, az tényleg igaz ,hogy azt a legkönnyebb megölni akit a szíveden melengetsz
úgyhogy most a szívemen melengetem a pszichém
megbékéltem vele
már nem akarok bossszút állni rajta
de ha megnyikkan, belevágom ulról a nagykést
rájöttem énm, hogy psziché ostoba dolog
Böbe a következőt mondta (22:07):
állatias, és csak a jelent látja
még csak azt se látja, amit itt neked írok
nem lát az semmit
segghülye
szal én nyugodtan elgondolkozhatok a témán
hogy végezzem ki , és még csak tudni se fog róla
na, ezt azért mondom, mert simán el vagyunk most , egyfajta szimbiózisban , és süt a nap
amíg megint rám nem hoz valami pszichés fájdalmat
vagy kínszenvedést
mert akkor úgy ba találom szúrni
Böbe a következőt mondta (22:08):
hogy ott pistul bele
akkor utána jönnek a fizikális tünetek
aztán megint szent a béke
szerinted normális vagyok?
na, ne félj, ez csak egy költői kérdés volt
tudom, hogy nem vagoyk
, én már röhögök
hallod, ez kész vicc
Böbe a következőt mondta (22:17):
te én azóta is írkálok norbinak:
én szerintem nem vagyok normális
rám tört a röhögőőőőgörcs
már vinnyogok
jáááájjj
drágám, te nem vagy itt
Böbe a következőt mondta (22:18):
feltűnt
drágáM , hol vag y
Böbe a következőt mondta (22:19):
írom bazisnak , úriiiiiiiiisteeeeeeeen
hogy itt röhögök
már vinnyogok
azt írja, hogy az jó , az szexi
meg amikor mondom, hogy sztizek
akkor írja, hogy nem baj , mert az szexi
Böbe a következőt mondta (22:20):
lehet, hogy bolond vagyok , de legalább jól érzem magam"
Ja, hát, ez tele van nyomva smilevallllllllll:D:D, csak itt nem látszik:D, állandóan bazsajgok:D:D:, kicsit meg is zakkantam amúgy:D:D.
Ti, ti, édes drága internetes segítőtársaim :) ébresztettek rá, hogy nem fog működni a pszichém elfojtása. Meg persze a pszichém a fizikumom ellen hadjáratba kezdett :D:D. Szal rájöttem én, hogy máshogy kell állni a dolgokhoz. Meg arra is rájöttem, hogy a pszichém hozzám tartozik, és meghalni csak velem együtt fog, megszabadulni nem tudok tőle, legfeljebb irányítani tudom, mást nem. Nem fog meghalni, mert akkor nekem is meg kell. És még én azért fogok élvezni egy két dolgot az életben.
Meg ezt is írtam.
"hogy én oylan voltam még ezelőtt a szerelem előtt, mint egy gyerek , úgy örültem mindennek, és annyira boldog tudtam lenni
el akarom mondani
és , annyira örültem mindennek az életben
Böbe üzenete (21:41):
mindennek
a fáknak
a víznek
a szélnek
az esőnek
a hónak
mint a gyerekek
pedig szenvedtem én eleget gyerekkoromban is
de mégis boldog tudtam lenni, annyira
és ezt elragadta tőlem ez a szerelem
és valójában én ezt akartam visszakapni
azt a gyermeki naivitás , szeretet
persze, én éltem már egyedül
szal nem úgy kell ezt érteni, hogy hülye vagyok
Böbe üzenete (21:42):
mert a talpamra esek mindgi, mint a macska
és önálló vagyok
hanem az életfelfogásra
úgy rajongtam mindenért
és ezt meg is jegyezték
hogy még nem tört meg az élet
épp talán másfél éve lehetett
kicsit régebben
és másfél év alatt minden tönkrement
és már nem szeretem gyeremeki szeretettel az életet
és beláttam, hogy már sosem fogom
be kell azzal is érnem, hogy csak éppen azért van kedvem néha dolgokhoz
és azért csinálom valahogy
Böbe üzenete (21:43):
de sosem fogok már úgy örülni semminek ebben az életben
és hogy ezt elfogadtma, hogy sose tér vissza a gyermeki derű
akkor tudtam egyáltalán fellélegezni
és ez annyira szörnyű
mert rájöttem, hogy mindenkivel így lehet
hogy nem azért leszünk felnőttek
mert felnőttnek kell lenni
hanem azért, mert más emberek tönkrezúzzák a lelkünket
és az érzéseinket
és ebbe belenyomorodik mindenki
és felnőtt lesz
és a felnőttség nem más
Böbe üzenete (21:44):
mint a szenvedés
és a boldogtalanság egy éelten át
és én erre most jöttem rá
hogy felnőtté válni azt jelenti
hogy elfogadni a sok szenvedést, amit nem is az élet mért ránk
hanem a többi ember
hogy a többi ember elnyomorítja a többit
és ez a felnőttség
és amúgy épp mesélte valaki
talán te, nem tudom
hogy az élet lényege a párkapcsolat:
és ebből meg arra jöttem rá
Böbe üzenete (21:45):
hogy mit keresnek az emberek ebben az elnyomorodott egy életükben
mert igenis azok
ha be se vallják
csak én bevallom
mert én még 23 évesen is tudtam boldog
lenni
de már nem
és sose leszek
bár igazából nyilván ez sok mindenből áll
de igazából mindig tudtam tartani magam
most viszont összeomlottam én is
és na, rájöttem
Böbe üzenete (21:46):
hogy az emberek a megnyomorodott életükben mit keresnek
a katarzis élményt
amitt pl a szerelem is nyújt
katarzis élményt az elnyomorodott életükbe
ami elfeledteti a sok szenvedést
mert én is ezt csinálom
mindenki
keresünk legalább apró dolgokat
akár eeszünk
bár én azt nem
én inkább barátokkal dumálok
hogy feledjem
amit úgyse lehet felejteni
csak el lehet róla feledkezni
meg nincs értelme tönkretenni magad fizikálisan
és ez borzalmas
Böbe üzenete (21:47):
és úgy gondolom, hogy nem kéne így lennie
egyáltalán nem szek benne
hogy így kéne lennie
szerintem lehetne máshogy is
anélkül is, hogy elnyomorítsuk a többi embert
mert igazából a legtöbb ember nem vallja be
de ez történik vele
cska , ha bevallják,megint minden a felszínre jön
nekem nem
én nekem máshogy áll ez
na, értesz?
bocs, hogy sokat írtam
"
Szal megértettem dolgokat. Csak meg kellett magam őrjíteni kicsikét :D:D, mert én nem egészen úgy működök, mint a normális emberek. És elkezdek újra rajzolni, és majd ott tartózkodom többet, a rajzi dimenzióbaaaaaaannnnnnn :D, és ott vigasztalóóóóódom:D, meg a barátaim is sokat segítenek :), olyan jó érzés, hogy szeretnek :).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!