Ha a környezetetekben kiderül vkiről hogy leszbikus ti hogy fogadnátok? Egy barátról vagy családtagról elsősorban nem a széles nyilvánosság előtt.

Hello, bár én nem vagyok szülő,de úgy gondolom, hogy a kapcsolatunkon a lányommal (ha lenne ugye :)) ez semmit nem változtatna, inkább értékeném az őszinteségét.

24/f

hát anyaként valószínűleg sokkot kapnék elsőre, de rövid gondolkodás után elfogadnám. nem hiszem, hogy támogatnám a döntését, de nem is tagadnám ki, nem kezdenék vele üvöltözni, inkább megpróbálnám megtudni tőle, hogy mért alakultak benne így a dolgok.

baráti társaságban viszont nem igazán veszem fel az ilyesmit. van pár leszbikus ismerősöm, és abszolút semmi problémám nincs velük. ha elfogadják, hogy én hetero vagyok, és ezt tiszteletben tartják, akkor én is elfogadom, és tiszteletben tartom az ő identitásukat.

Igazából attól még ember, hogy a saját nemét kedveli!

Nekem van homokos ismerősöm, teljesen normális, és nagyon aranyos!

Mellette pedig van egy transzi ismerősőm, aki nemsokára lánnyá változik nemileg is :) Már minden kész rajta, csak a műtét hiányzik!

Teljesen normális, nincs vele szellemileg semmi gond. Éli az életét, sok barátja van...

Semmi nem változik, kb olyan mintha rövidre vágta volna a haját az illető.

Először furcsa, de később megszokod :)

Attól függ, hogy teljesen leszbikus vagy csak részben? Ha csak részben (és ha nem is éli le az életét egy férfival de születik tőle gyereke és azt felneveli) akkor nem annyira vészes, ha teljesen az akkor meg úgyis mindegy.

Egyébként ordibálni tényleg nem kell vele, el kell fogadni, ha erőltetik, hogy ne legyen az nem fog megváltozni. Az ok hogy ilyenné vált meg valószínűleg a közeli környezetében történt dolgok miatt lehet, ezt érdemes kideríteni, hogy miért. De az is lehet, hogy csak egy fiatal kori dili.

döntés???? azt hiszitek, ez azon múlik, hogy épp mihez van kedve?? aki leszbikus, az nem kiábrándult a másik nemből vagy hasonló, egyszerűen ilyen és kész. a testi vonzalom olyan (genetika által befolyásolt) ösztön, amit az ember nem tud egyszerűen döntésekkel felülírni.

szóval nem az ő döntése. nem tehetsz mást, nem is kell mást tenned, mint elfogadod, hogy ő ilyen. az, hogy ő ezt hogyan kezeli, az már rajta (is) múlik, a "transzparensekkel vonulós vonal" az már elítélendő (szerintem), de addig, amíg ő ezt tudja normálisan kezelni, addig jó eséllyel ugyanezt a normális bánásmódot kapja vissza másoktól is. (és ha nem, akkor se biztos hogy benne van a hiba.)