Bizonyos embereknek miért élvezetesebb a még beteljesületlen szerelem mint a beteljesült?

Vanna olyan lányok akik ezt mondták nekem: "Az udvarlós rész a legeslegjobb, talán még a szexnél is jobban élvezem. Ám amint összejövök egy sráccal, hmm... Olyan unalmassá, kiszámíthatóvá válik az egész. És visszasírom azt a részt amikor még nem jöttünk össze, nem voltunk egymáséi."

Nos, én így vélekedem a dologról: jó dolog az udvarlás (persze csak ha értelmes a lány és küldi a jeleket, nem ver át, nem szórakozik velem), DE! Hogy értik azt hogy "unalmassá" válik az egész??? Pedig még csak akkor kezdődik a legjobb rész szerintem. A beteljesült szerelem a legizgalmasabb és sokkal, de sokkal élvezetesebb ez a szakasz, mint amikor még nem jött össze a két ember. És a két félen múlik hogy mennyire tudják feldobni az eggyütléteket amikor már együtt vannak és szerintem ilyenkor is BŐVEN lehet romantikázni, sőt! A beteljesült szerelemben IMÁDOK romantikázni a leginkább! És abszolút nem biztos hogy kiszámíthatóvá válnak a dolgok. Szóval, én szeretek udvarolni is, de a beteljesült szerelem s az azon bellüli romantika nálam mindent visz! Kérek véleményeket!