Ha valakibe halálosan beleszerettem (magántanárom) és tudom, hogy ő nem is kedvel sőt barátja is van, mi a jobb, találkozgatni vele és elkussolni érzéseimet, vagy tökösen bevállalni hogy szeretem? (vállalva, hogy 100, hogy el küld. )

Tejes zacskó LOL :D

Én is szerelmes voltam anno egy tanáromba. :$ Aki a webszerkesztést tanította, imádtam, és az egész osztály azzal cukkolt, hogy szeretem. És így is volt. Ő is nagyon-nagyon kedvelt engem, és naiv fejemmel azt gondoltam, ah, mi az a 11 év korkülönbség. Akkor voltam 16, ő 27.

Azóta ő az egyik legjobb barátom, és rájöttem, akkor csak vonzott nagyon, mellette bírtam is, és én mindig is az idősebb pasikra buktam. :D

Együtt járunk szórakozni, és tudja, és akkor is tudta, hogy bele voltam zúgva. :D

Szóval el fogod felejteni ezeket az érzéseket, és semmiképp ne valld be neki, képzeld már el, milyen hót szánalmasnak fogsz tűnni, teljesen le fog nézni, és nem is lesz többet a tanárod. Hagyd békén, biztos lesz egy szép lány, és akkor már nevetni fogsz, hogy azt az öreglányt szeretted. :D

És amúgy is, ha 100, hogy elküld, akkor miben reménykedsz? Ne legyél már naiv.