Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek most mi legyen?
Kicsi korom óta nagyon jó a megérzőképességem, szinte sosem tévedek abban,amit érzek. Most nemrég megismertem egy srácot, akiről az első érzelmem,benyomásom az volt,hogy ő az igazi, ő lesz a gyermekeim apja. Végül ez elmaradt,és most nagyon zavaros megérzéseim vannak.
1.nem olyan tisztességes és jó ember,amilyennek képzeltem, de ezen tudnék én változtatni
2.sok lenne a könny, a szenvedés, a harcolás, de megérné
3.ő a kulcs egy másik élethez, egy olyanhoz,amire vágytam. (nem anyagi szinten,hanem lelki, vagyis: ha vele leszek megismerek egy olyan világot,amiben nem jártam: barátok,szórakozás,párkapcsolatok, stb.)
Viszont amit biztosra érzek az,hogy sokat szenvednék, plusz még az is bennem van,hogy ez az egyetlen esélyem, vagyis ha nem lesz ő,akkor soha senkim nem lesz.
Lehet így hülyeségnek hangzik, de mégis mit csináljak? harcoljak érte? szenvedjek? vagy mi legyen?
Bocsi a hosszú szövegért.
Megértem, hogy nem szeretnél részletekbe bonyolódni, de ez így sajnos nagyon kevés!
Nem lehet, hogy ő csak kihasznál? Miért ne lehetne rajta kívül más párkapcsolatod, más barátaiddal is elmehetsz szórakozni :)
Ha most belemész ebbe a ki tudja meddig tartó harcba, akkor elvesztegetsz egy csomó időt, ami alatt megismerhettél volna új embereket, új társat... stb...
Nem mondom h ne küzdj érte, csak te látod be a helyzet komolyságát...
De sohasem tudhatod kit mennyire lehet megváltoztatni (főleg nem tudom mennyi idős személyről van szó... felnőtt korban még nehezebb)! Szóval NAGYON alaposan gondold át még egyszer.... mi itt úgysem tudunk "ítéletet" mondani!
Bárcsak ennyire kifejlett lett volna az én megérző képességem:) Én csak annyit éreztem, amikor a páromat megismertem, hogy vele igazán lehet hosszú távra tervezni, és hogy vele fogom leélni az életem. Most már öt éve vagyunk együtt, és... amit leírtál, szinte a mi kapcsolatunkra igaz:$
Az első három év maga volt a nirvána. Aztán mindenféle butaság jött, és most, elég fura állapotban vagyunk:( Folyton arra gondolok, hogy szeretnék visszamenni az időben és azt mondani magamnak: oka volt annak, hogy találkoztatok, ebből is, mint életed minden eseményéből tanulnod kell. Csak mindig bízz magadban és bennetek!
A mi kapcsolatunkban mindketten csináltunk butaságokat, de tudom, hogy ha egyikünk nem kezdi el, a másik nem folytatja. Mindig figyelj oda a kapcsolatotokra, és ha bármi furcsát észlelsz, gondolkozz el, hogyan tudsz rajta javítani. Én sajna egy pár hónapra "belelustultam" a kapcsolatkezelésbe és ez vezetett ehhez a szörnyű állapothoz.
És szerintem "megéri" a szenvedés, hiszen megannyi szép pillanatotok lesz még:) Egyszerűen csak élvezd, ami van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!