Miért érzem úgy, hogy az életem minden egyes napja egy kín szenvedés, amit végig kell kényszerből csinálni? És persze minden egyes cselekedet nehéz.

Valószínűleg ezek a csalódások hatnak ki a napjaidra... Biztos vágysz valakire, akivel jól érezheted magad, és vágysz rá, hogy szeressen téged.

Javaslom ne keresd őt kényszeresen, mert a kisugárzásod nem lesz megfelelő, ha rossz kedved van, és panaszkodsz... Próbálj a céljaidra koncentrálni, és eljön az a valaki!

Hasonlóak a problémáim . Tetőzve gyerekkori dolgokkal. Pszihológushoz járok, mivel ezeknek a rossz érzéseknek "fizikai" mellékhatásai is lettek.

Nehéz felkelni és nehéz rávenni magad bármire. Ismerős, és hidd el, ez nem lustaság vagy hanyagság. Hiába mondják azt körülötted. Tegnap jöttem rá,hogy még a párom sem ért meg :(

Pedig benne igazán biztam ...

Tűzzél ki célokat magad elé, amiket el akarsz érni!

Én -bár fiatal vagyok- elég magasról estem le; volt egy kiváló barátnőm, jó állásom, kezdőként magas fizetéssel, remek családi viszonnyal, és pár hónap alatt lekerültem a "földre". Mindennek vége lett; az állásom megszűnt, a barátnőmmel szakítottunk, és az anyámnak is alkohol problémái vannak... Én is az alvást szerettem a legjobban, 14 órákat aludtam, de rá kellett jönnöm, hogy nincs értelme enni magam, újra fel kell állnom, és felkerülnöm még a fölé ahonnan ide kerültem.

Egy kis idő persze kell, mire az ember összegzi magában a dolgokat, hogy miért került ide, levonni a tanulságot, és folytatni a dolgokat.

Rengeteg célom van amit elszeretnék érni, és emellett valamit hozzátenni az emberek létéhez.

Szóval ne pazarold az idődet!

Minden jót!

22F