Néha nem szoktátok azt kívánni, bár nőnek születtetek volna?

Hát én nem

Én férfi szeretnék lenni. Jobban tisztelem a nőket, ha gyerekem lenne azt akarnám, hogy lány legyen. Mert egy lányt tudnék igazán szeretni úgy érzem. De elegem van, hogy nőként annyira kiszolgáltatott az ember. A hatalom a férfiak kezében van, minden téren és ebben az országban sosem tudhatod, hogy mikor hoznak olyan törvényt, ami nőként téged is durván érint. Kipróbálnám azt is, hogy milyen érzés éjszaka félelem nélkül kihalt területen egyedül lenni és nem félni. Hogy max attól kell csak tartanod, hogy kirabolnak. Kipróbálnám milyen érzés, hogy az élet bizonyos területein csak azért előnyöm van, mert férfi vagyok. Vagy azt, hogy ha megyek az utcán a kutyát nem érdeklem, senki nem füttyög vagy szól be. Egyébként tisztában vagyok vele, hogy nagy nyomás van a férfiakon. Ebben a patriarchális társadalomban még mindig csak akkor érsz bármit is férfiként, ha sikeres vagy. A depresszió, munkanélküliség vagy sikertelenség egyáltalán nem elfogadott. El tudom képzelni azt is milyen fájdalmas lehet egy nő visszautasítása. Szóval tudom, hogy a férfiak élete sem móka és kacagás, de ebben a mai világban egyre kevésbé érzem magam nőként biztonságban. Lehet hogy túlságosan magam alatt vagyok most, de nyomaszt az amerre halad a világ, főleg ez az ország.

Fogalmad nincs, hogy milyen sok negatív dolog ér azért valakit, mert nő.

Én nőként néha férfi akartam lenni. Jó lehet úgy elmenni buliba, hogy nem kezdenek szexuálisan zaklatni, hogy nem fognak megerőszakolni, ha kicsit is többet iszol, hogy nyugodtan hazasétálhatsz este. Hogy nem neked kell 9 hónapig feláldoznod a tested és megszülni, nem te viseled a kockázatokat. Nem fogják állásinterjún megkérdezni, hogy mikor akarsz szülni, hogy aztán a férfi jelöltet vegyék fel.

Mindennap nő szeretnék lenni övék a világ ingyen kiváltság, ingyen szex és még izmosnak sem kell lenniük.

Nem. Én azt szoktam kívánni, bárcsak ne születtem volna meg.