Ez csak befolyásolás, érzelmi nyomás?

Amiért ő költözött hozzád azért köteles vagy az élete végéig elszállásolni?

Nem szabad szakítani, mert akkor neki el kellene költözni?

Ti milyen világban éltek?

Igen nagy baj lenne a világban ha ilyenek miatt senki sem szakíthatna.

Döntsd el hogy mit akarsz, ő meg felnőtt ember módjára gondoskodjon magáról.

Ha van munkahelye akkor albérletbe is mehetne, ha nem akar visszaköltözni a szüleihez. De olyan sehol nincs a világban hogy azért nem lehet valakivel szakítani mert akkor neki nehezebb lesz az élete.

Miért nem gondolkozott azon hogy mi lesz vele ha véletlenül szakításra kerülne a sor?

Ezeket minden összeköltözős párkapcsolatnál bele kell kalkulálnia annak aki messzebbre költözik.

És egyébként hogy élne az illető akkor ha téged soha nem ismer meg? Hol lakott volna?

Egyébként dolgozz az önbecsüléseden, ne hagyd hogy érzelmileg zsaroljanak. Ez mindenkire vonatkozik, mindegy hogy ki a férfi és ki a nő a történetben. De akár más jellegű családi kapcsolatokra is igaz!

Ha valaki érzelmileg zsarol azt azért teheti meg, mert Te hagyod neki hogy ezt tegye!

#5

Igaza van, te maradsz a te lakásodban, neki meg mennie kell, és ez valóban nehezebb. És...?

Gyakorlatilag elmondta, hogy az egyetlen oka, hogy veled marad, hogy nincs kedve költözni és munkahelyet váltani.

Akkor költözz te a szüleidhez, a lakást meg adjátok ki neki bérbe, piaci áron. Ha fizetnie kell érte, egyből meg fogja tudni oldani a költözést.

Viszont ezzel te alázod meg saját magad, hogy benne maradsz ebben a kapcsolatban. Tudod, hogy nem szeret, csak használja az ingyenlakást, de ez téged nem zavar, amíg a látszat megmarad.

5-ös:

Ha tudja a párod hogy a szakítás szélén álltok - márpedig tudja hiszen veled él, és te is leírtad - akkor ha folyamatosan az orrod alá dörgöli hogy neki milyen rossz élete lenne a lakásod nélkül (mert valójában erről van szó) akkor az érzelmi befolyásolás.

De ha te nem tartod magad h*lyének akkor te is láthatod hogy nem csak pusztán tényközlésként mondogatja hogy milyen rossz élete lenne a szakítás után.

Te egyébként megkérdezted tőle hogy ha ti soha nem ismerkedtetek volna össze akkor most hol élne, vagy kivel akarná megoldatni a lakhatását?

Ha mindenki sajnálatból élne egy olyan emberrel akinek otthon nem volt jó sora akkor elég sokan a pszichiátrián kötnének ki. Előbb vagy utóbb kicsinálnák egymást idegileg.

Senki nem köteles megoldani a másik ember lakhatását szakítás után. Kérjen segítséget a szüleitől, testvéreitől, barátaitól, még akkor is ha eddig nem tette meg, mert mondjuk eddig mindig rád támaszkodott.

De veled sincs minden rendben ha te felnőtt ember létedre nem ismered fel a jeleket és nem látod hogy sz*r a kapcsolat és már csak a lakásod miatt próbál rád hatással lenni a másik. Kivéve ha pl autista vagy mert akkor elhiszem ha nem látod hogy miért sajnáltatja a másik magát.

De ha egyébként egy sz*r kapcsolatba akarsz mentálisan belerokkanni és a másikat is magaddal rántani (hosszabb távon) akkor nyugodtan lakjatok együtt amíg bírjátok idegileg és nem csináljátok ki végleg egymást.

Albérlet is van egyébként, azt miért nem próbálja meg?

Te ezekre nem kérdezel rá nála?