Mire figyeljek, mivel másabb egy Asperger szindrómás férfival párkapcsolatban lenni, mint egy nem Asperger szindrómással?

Én is autista nő vagyok, és ahogy az 1. hozzászóló írta, ez a csávó csak szimplán egy paraszt... Nem kell mindent mentális kondícióra fogni, meg azzal próbálni magyarázni. Forrest Gump is az ötven IQ-jával képes volt udvariasságra, mert jó nevelést kapott.

Aspergeres emberrel abszolút jól működhet egy párkapcsolat, egy bunkó, neveletlen emberrel viszont már kevésbé...

Az Asperger nem korlátoz abban, hogy valaki illedelmes legyen és érdekelje a másik.

Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy átlagembert beraknának a királyi családba. Mindenre szabály, etikett van, az utolsó villa sem mindegy, hogy állj, de mindenki elvárja, hogy tudd. Te meg nem tudod, nem automatikus, mint annak, aki ebben nőtt fel. Ezért könyvekből, tanártól és jó sok bántás, kiközösítés után fogod tudni, hogy mit kell csinálni. Az viszont nem biztos, hogy azt is tudod, miért kell úgy.

Ilyen az autizmus. Ha intelligens vagy és pont az emberek a legfőbb érdeklődési köröd, úgy 30 éves korodra be tudsz annyira tagozódni a társadalomba, hogy felszínes ismerősöknek nem tűnik fel, hogy "fura" vagy, "különc" vagy, gyógyegér, szefós, mint gyerekként. Itt viszont annak van veszélye, hogy elsőre túl szimpatikus leszel és majd barátkozni akarnak, de akkor újra kiderül később, hogy "bajod van". Szóval még azt is el kell játszani, hogy sosem érsz rá. Iszonyú nehéz, minden erőd erre megy rá, hogy átlagosnak tűnj, egyáltalán szóljanak hozzád.

Biztos ilyen társat keresel? A neurodiverzek élete nagyon nehéz.

Ha érdekled, lesz hozzád rengeteg kérdése és keres. Sok időt tölt veled és nem mindig érzékeli, hogy már túl sok. Néha viszont neki túl sok és akkor 1-2-3 napig elvonul. Az viszont rettenetesen idegesítő, ha nagyon máshogy viselkedsz vele, mint egy beteg emberrel, mert érzékelheti főleg, ha amúgy nagyon okos.

A te barátod szerintem nem érdeklődik. Az enyém is aspi, de ő mindig megkérdezi, mit akarok inni. Jó, néha olyanokat kérdez, hogy hideg, vagy meleg víz kell-e (inni. Nem iszok meleg vizet, mert összef.snám magam, de ő rákérdez a körülbelüli hőmérsékletére). Vagy utálja a spenótot, de ha ledarálom neki és krémsajtos tésztával összekeverem, akkor megeszi, mert nem látszik zöldségnek (utálja a zöldségnek látszó zöldséget).

Programot az enyém is ritkán szervez, de azért, mert gyalog eltéved gps-szel és bénán szervez én meg b,c és néha d megoldást is csinálok (nem mondom, hogy totál átlagos vagyok, de nincs diagnózisom).

A csokit itthon szó nélkül megeszi és nem kérdezi, hogy akarok-e még, de mikor beteg voltam, szó nélkül hozott a kedvenc pizzámból és ha rossz kedvem van, betűri a takarót a lábamhoz, mert tudja hogy az megnyugtat.

Ő nem ajándékozós (a szeretetnyelve), hanem érintős. Itthon mindig hozzám kuckózik van, hogy mindketten játszunk, de bújik közben. Rengeteg módon kimutatja egy autista is a szeretetét csak nem biztos, hogy ezt mondogatja, hogy szeretlek.

Mit tudsz rajta szetetni?

Szerintem ő csak egy neveletlen barom. Bármennyire is kettyós, valahogy kéne kedveskedjen.