Miét nem hajlandó senki elfogadni, ha valaki kevésnek tartja magát egy kapcsolathoz?

Mert senkit nem érdekel. Egyszer majd rájössz, hogy mennyire nincs értelme semminek sem, amit mondasz, mert úgysem hallja meg senki. És nem is érdekel senkit.

Azért remélem minél később érsz el idáig a gondolatmenetben, mert onnantól... még rosszabb minden.

A "nem tudom elfogadni" meg "nem tudom megérteni, hogy vki ezt gondolja" ez 2 külön dolog.

De ha már nem elfogadásról beszélünk, sajnos azért nem fogadják el sokan, mert nagyon sok ember ezzel takarózik, amikor egyszerűen csak játszik a másik érzéseivel, már az elején sem gondolta komolyan, vagy talált vki jobbat... jön ez a "nem érek hozzád fel, túl jó vagy hozzám" típusú bullshit, hogy a másik ne mondhassa rá, hogy egy inkorrekt f...fej, mert az már ugye nem annyira fincsi, amikor az illetőt a saját gyarlóságával szembesítik. És emiatt az ilyen szöveget akkor is hajlamos sok ember a kamuzással meg a gyáva ürügykereséssel azonosítani, amikor őszinte.

De van, aki egyszerűen csak nem érti meg. Ha a másiknak jó vagy, akkor nem vagy hozzá kevés. Akkor csak komplexusos vagy, azon meg a pszichológus tud segíteni.

6.

De ezek csak üres frázisok, senki nem gondolja komolyan. Bele se gondolnak, csak mondják, mert ezt így illik.

Én elfogaodm. Azt gondolsz saját magadról amit akarsz.

Megértnei nem értem meg. Aki nem tartja magát elég jónak, az szerintem (SZERINTEM!) jó lenne, ha elmenne pszichológushoz, mert 1-2 belfektetett energiával draszitkusan tudná emelni az életminőségét.

Persze ha valaki nem akarja jobáb tenni a saját életét, szíve ügye, elfogadom. Hülyének tartom, de elfogadom. Csak ne legyen közöm hozzá.