Mi hozta el a megnyugvást ha beteljesületlen vonzalomba keveredtél valakivel?

Itt leirtam a 4.5.ben 7.ben en hogy állok a plátóikkal

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__szere..

Hosszú idő után elegem lett belőle. Nem becsült, akkor ennyi, nem vagyok többé rá kíváncsi. Meg nem leszek senki csicskája.

Bár, hogy ez a gondolat meggyökeresedjen bennem, kellett még egy fájdalmas szakítás is! Sajnos hajlamos voltam az exbarátnőim után menni.

De ezzel a szokással is felhagytam.

Akit nem érdeklek, az után nem fogok menni.

Majd ha esetleg érdeklem őt, akkor megkeres.

Ha meg nem, majd lesz olyan, aki megbecsül.

Annyit mondtam neki, h én meg reménykedek, hátha lesz köztünk valami

Erre a válasza az volt, h hiába reménykedek, és h ő is sokszor kapott kosarat...

Nőként én is csak azt tudom írni, amiket már leírtak fentebb. Egy idő után megunod. Csak egy ember ő is, nem ér többet, mint mások.

Illetve rájöttem, hogy vonzó és értékes ember vagyok. Tudom ez most iszonyat gagyi dumának hangzik, de nálam ez tényleg fontos előrelépés volt: ha van önértékelése az embernek, akkor el tudja engedni a felesleges, vacak dolgokat az életéből, hiszen tudja, hogy jönnek jobb dolgok.

Rájöttem, hogy nem lehet az igazi. Én szóltam, hogy bírom őt, de ő nem lépett, pedig szemmel láthatóan vonzódik. Valami oka van ennek a tartózkodásnak.

A klasszikus felállást szeretem. Ő a férfi, én nem fogok neki udvarolni. Volt, hogy másoknál én kezdeményeztem, kapcsolatok is lettek belőle. Hiányzott azokból mindig az udvarlás, ezért többet nem csinálok ilyet.