Mikor adatik meg, amire vágyom? N

"Ha egy nem működő kapcsolat kezdeményben ücsörögsz elveszed magadtól az esélyt valami működőképesre."

Én ezt a gondolatot sosem értettem teljesen, ha gyakorlati szempontból közelítettem meg. Mert elméletileg persze így van. De csupán attól, hogy a nem működő kapcsolatkezdeményben ücsörgés helyett egyedül van, még semmivel sem lesz több esélye. A "neki való" vagy jön, vagy nem - ez szerencse kérdése. Ha jön, akkor is jön, ha az ember nem teljesen független, ha nem jön, akkor meg akkor sem jön, ha egyedülállóbb már nem is lehetne.

Viszont a kérdező írta, hogy ő nem szeret egyedül lenni, neki kell, hogy legyen randi, pár - ezt majd mindjárt kórosnak, kapcsolatfüggésnek titulálja valami nagyon okos, pedig amúgy teljesen normális dolog, hogy fiatalon nem akarsz otthon kötögetni a macskád mellett ülve... Ha nem szeret egyedül lenni, ennek ellenére mégis "rákényszerül", akkor rosszabbul fogja érezni magát, rosszabb lesz a kisugárzása (és erre annyira szeret mindenki mutogatni), ettől ha jönne is a számára megfelelő, el fog riadni.

Szóval?

És én úgy nem értem ezt, hogy 30+ vagyok, eltelt a fiatalságom teljesen egyedül, most is így vagyok (10+ éve már), nem ücsörgök működésképtelen kapcsolatféleségekben... Semmit nem számít, tessék elhinni. Viszont ennyi egyedüllét már nekem is bőven több mint elég volt, és nyomot is hagyott rajtam... Ilyen tapasztalattal a hátam mögött én már egyáltalán nem merném olyan biztosan kijelenteni, hogy amit a kérdező csinál, az rossz. Nem. Igazából semmivel sem rosszabb, mint "pókhálósodni", "hervadozni".

Ezt a máshol már van gyerek témát, tudom, hogy nehéz de engedd el.

Azért mert ezen pörögsz a "nagy ő" nem fog betoppani az életedbe, csak saját magadat frusztrálod feleslegesen.

Én 34 éves vagyok. Volt egy 6 éves kapcsolatom, most is egy 11 éves kapcsolatban vagyok éppen, gyerekem mégsincs. Nem azért mert nem akarok, egyszerűen elcsesztük a párommal...én is mondogattam, hogy ráér még, ő is így volt vele.

Jelenleg ott tartunk, hogy haldoklik a kapcsolatunk és amit a korábbi 9-10 évben tudtam (hogy tőle akarok gyereket) abban ma már kicsit sem vagyok biztos.

Úgyhogy eldönthetem, hogy kilépek a kapcsolatomból és vállalom a kockázatot, hogy nem találok még egy normális embert és gyerek nélkül maradok, vagy maradok a "biztosban", lesz egy gyerekem és szinte biztos, hogy pár év múlva elválunk.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy senkinek sem könnyű, valószínűleg annak sem akinek már összejött a gyerek.

Próbálj meg boldog és nyitott lenni. :)

"A "neki való" vagy jön, vagy nem - ez szerencse kérdése. Ha jön, akkor is jön, ha az ember nem teljesen független, ha nem jön, akkor meg akkor sem jön, ha egyedülállóbb már nem is lehetne."

Én valóban monogám vagyok, nem csak mert úgy szokás. Ha van valakim, semmilyen szinten nem vagyok nyitott másra, ami jól levehető a tudatalatti jelzéseimből és sokkal nehezebben is tűnik fel, ha valakinek tetszem, mert nem figyelek kifelé. Nálam ezért nem működik a kapcsolatban ücsörgés. Ha szingli vagyok figyelek és teljesen más a kisugárzásom, így könnyebben is nyit felém, aki érdeklődne. Emellett, szerintem alap, hogy a párkapcsolat ténye tiltó táblát rak a másik elé. Eleve nem kéne olyan, aki nem tartja tiszteletben a tényt, hogy kapcsolatban vagyok.

Ha valaki ennél tágabban, lazábban értelmezi a kapcsolatot, annak valóban mindegy, hogy benne van, vagy egyedül. Nem vagyunk egyformák.

Nem vagyunk egyformák, ez a lényeg, és ezt ő pl. ki is fejezte azzal, hogy neki nem jó egyedül --> neki valószínűleg úgy nem jó vagy nem olyan a kisugárzása sem. Akkor pedig hiába figyel... Én is figyelek egyébként nagyon nyitottan, keresem (-ném) a kontaktot, de semmit sem ér, ha elhervadtam az évtizedes egyedüllétben.

De ami még lényegesebb gyakorlati szempontból: az esetek többségében nem tudod meg azonnal a másikról, hogy kapcsolatban van. Nincs a homlokára írva senkinek (max. gyűrű van, ha jegyes/házas). Innentől nem az van, hogy aki "így is" próbálkozik, az milyen ember lehet már... Meg az sincs, hogy bárkit visszatartana a próbálkozástól, hogy kapcsolatban vagy, tehát ezzel elszalaszthatod a megfelelőt. Hiszen nem is tudnak róla.

"Sajnos nem érzem, hogy ő lenne a tökéletes férfi számomra, de reménykedem hogy majd alakulnak a dolgok."

Nem lesz jobb, csak rosszabb. Mitől lenne jobb, ha most sem jó?

Pár hónap ismerkedés alatt kiderült számodra, hogy nem ő az igazi. Ilyenkor kell kilépni és tovább lépni.

8, akkor nem tudnak róla ha nem jelzed. Ha nem jelzed, akkor annak oka van. Nem értek egyet ezzel a módszerrel, előbb, utóbb úgyis kibukik a dolog és a másik jogosan érzi megvezetve magát. De elhiszem, hogy van akinek működik, akinek így jó.

Az egyedül lét nem feltétlen "hervaszt" el, vagy nem jobban, mint a társas magány és őszintén kétlem, hogy a liánozás hozhat valóban jó kapcsolatot. Ha valaki vonzó személyiség lián nélkül is az, ha sikertelen, szerintem egy rossz kapcsolatban tengődve se lenne vonzóbb. Ami dob az emberen, az a jó kapcsolat, de abban meg gondolom nem vadászik senki.

Mindenesetre, azért, azok írják, javasolják, hogy lépjen ki és játszon tisztán, akiknek a másik módszer nem opció. Ez a válasz erre : "Én ezt a gondolatot sosem értettem teljesen, ha gyakorlati szempontból közelítettem meg."

Még soha nem láttam hosszútávon működő kapcsolatot ami kapcsolatból, kapcsolatba ugrással jött létre. Értem, amit fentebb írtál, de szerintem nem célravezető.