A klasszikus férfitípus miért lett olyan ritka?

Szerencsére ma nem kell annyira megfelelni normáknak, mint régen (ld pasik nem sírnak, ezt már gyerekkorban a fiúkba nevelték, ma pedig egyre elfogadottabb, hogy egy pasi sírhat. De még mindig sok olyan van, aki szerint ez ciki)

Hogy definiálod az erőt egyébként?

#9 Huha ha már maga Csernus is ezt mondja, akkor biztos igaz is!

Na mindegy én nem tudok hinni ebben. Egyik oldalban sem; sem abban, hogy régen a nők gyengék voltak, és abban sem, hogy a férfiak erősek. Sem a régi irodalomban, sem a valós történelmi személyek alapján sem ezt látom. A férfiak egoja veszélyesebb volt régen, ez tény, viszont nem tartom erőnek, amikor valakit annyira a saját érzelmei vezetnek, hogy átgázol másokon. Mert ez az 50es/60as/70es évek tradicionális maszkulinitása; többnek kell lenned másoknál.

Keresni kell valakit akire felnézhetsz, egy Igazi Férfit, és megpróbálni olyanná válni, mindenki mást pedig magad alá teperni.

Ezzel a mentalitással viszont szerintem sose lehet fejlődni. Ne nagybetűs Férfi akarj lenni, mert az csak egy gyerekes ábránd, tele gyengeségekkel és egoval. Nem lehetsz te a világ közepe, sem a teremtés egyedüli koronája, sajnálom. Akarj inkább egy felelősségteljes Ember lenni, és sokkal többre jutsz az életben.

"Ellenben legyen domináns, magabiztos, higgadt és kreatív."

Domináns ne legyen senki, a többi 3 meg mindkét nem.

Mondjuk ha saját preferenciákat mondanátok, hogy nektek milyen férfi tetszik, akkor teljesen okés lenne.

De ez, hogy majd ti eldöntitek, hogy melyik férfi férfi, az egy picit cringe :D