Rossz házasságban vagyok?

Van egy férjem, akivel már 6 éve együtt vagyunk, ebből 2 éve házasok, és van egy 3 éves kislányunk. Ezernyi probléma az évek során, mindig kitartottunk egymás mellett nem csaltuk meg egymást. Viszont! Már megismerkedésünknél sem volt részemről szerelem, hogy őszinte legyek részemről úgy indult hogy kipróbálom milyen, ő az első komolyabb kapcsolatom illetve ami tényleg igazi kapcsolatnak indult, előtte egy fiú volt akivel együtt voltam de az egy lehetetlen kapcsolat volt. Szóval, sosem éreztem azt, hogy milyen helyes az az ember akivel együtt vagyok, vagy hogy milyen okos. Kétség kívül nagyon jószívű és mindig peóbál egyre jobb lenni, de a kémia nincs meg egyáltalán, ez több formában is megmutatkozott. Hogy miért jutottunk el idáig? Egy ideig hiába nem éreztem a vonzalmat, úgy voltam vele hogy ő kedves, szeret, és egy biztos pont mert mindig hűséges, plusz nem voltam ilyen lelki-értelmi szinten mint most, egy csomó mindenből felépültem nagyjából.( testkép zavar, depresszió, elutasítottság, stb) majd fogamzás gátló mellett összejött a gyerekünk, akit eszem ágába nem volt elvetetni(erről most is ez a véleményem), nem bántam meg. Aztán azt hitten velem van a baj, túlságosan elvisznek az érzelmeim a józan ész helyett. Hát összeházasodtunk, gyerek mellé dukál. És most itt tartok, tartunk, hogy konkrétan olyan érzéseim vannak egy idegen férfi iránt akit csak a tv-ben láttam mint utoljára 14 éves koromba mikor láthatatlanba beleszerettem egy hírességbe. A férjem iránt sosem éreztem ilyet, mint (ez most viccesen hangzik, nekem is hihetetlen) Szoboszlai iránt. Nem tudok elaludni, nem vagyok éhes, stb… mint tinikoromban, pedig már nem vagyok az.