Introvertált, hetero nők! Ha szinglik lennétek, járnátok egy olyan pasival, aki szintén introvertált?

Ez sok mindentől függ. Hetero vagyok, introvertált is, de ennél sokkal több infó kell egy emberről, hogy dönteni lehessen.

Ha neki az az "introvertált viselkedés", hogy teljesen egyedül van a világban, se barátok, se család, a munka, tv, ágy háromszögben él és ennyi neki elég is, akkor nem.

Az, hogy valaki intro, az önmagában nekem nem gond, de az se, ha nem az az illető. Minden esetben az dönt, hogy vonzó-e számomra és jó-e vele, megértjük-e egymást, látom-e a közös jövő lehetőségét.

Ez csak egy tulajdonság. És valószínűleg nem arra gondolsz, amit valójában jelent.

Introvertált vagyok, nem félénk, nem beszari, nem csendes.

Az introverált nő érdekes és értelmes.

Az introvertált férfi lúzer és nyomi.

"Örök igazság".

3, az a baj, hogy a "köz" újradefiniálta az introvertált szót, hogy ne azt jelentse, hogy 'magányos tevékenységgel töltődik fel', illetve a társas tevékenységek lemerítik, és kb a szociális fóbiás szinonimájaként használják ma sokan.

Nem értelmes meg érdekes az intro nő, a fentiek miatt mindkettőre igaz, hogy lúzer és nyomi, csak sok férfinak bejön, ha a nő kussol és nem szól vissza.

4.

Még a legnagyobb társasági viccmester is magányos tevékenységekkel töltődik fel pl. sokuk horgászik, ami nem társas esemény. Ilyen elven mindenki lehetne "introvertált".

De még te is szarul használtad, mert még korábban azt jelentette, hogy "aki magába néz, és saját maga a fontos neki, nem a külvilág", legalábbis mi még így használtuk. Az extrovertált pedig nagyon sokat törődik a külvilággal, a belsője ahhoz igazodik.

"Még a legnagyobb társasági viccmester is magányos tevékenységekkel töltődik fel pl. sokuk horgászik, ami nem társas esemény"

De pont ezt mondom, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Annak, hogy mennyire vagy extro v intro semmi köze ahhoz, mennyire tudsz kommunikálni másokkal, mennyire vagy szórakoztató.

Én introvertált vagyok és nagyszájú. Bárkivel elbeszélgetek bármiről, figyelek rájuk, gyorsan kapcsol az agyam, imádok megnevettetni másokat. De ha van választásom, inkább itthon vagyok karanténban.

És pont ezért szenved sok extrovertált, aki szociális fóbiás. Mert emberek közt érezné magát a legjobban, de nem tud szorongás nélkül részt venni társas eseményeken.

6.

Engem szórakoztatónak tartanak, az osztálytalikon viszem a show-t, de négyszemközt is jól beszélgetek másokkal... Az én szociális fóbiám ott indul, hogyha valakit "jobbnak" érzek magamnál. Pl. a nagyon menő férfiak meg a csinos nők olyanok, hogy a közelükben se vagyok szívesen emiatt. Nagyobb csoportban ez nem zavaró, max messze ülök az ilyentől és kialakítom a "saját sarkomat".

De jobban elvagyok egyedül, magamat szórakoztatva. Jó érzés néha ilyen megjelenős helyeken kicsit szerepelni, lenyűgözni másokat vagy legalábbis jól előadni a fura excentrikust (és mivel az vagyok, ez nem is megjátszás). De kell egy "hely" ahová menekülhetek is ezen dolgok elől, ami ha nem volna, megőrülnék (szobám, ahová más nem nagyon jöhet be, másokkal is inkább találkozom valami vendéglőben vagy kávézóban)