Ha nem költözöm el külföldre, öreglány maradok?

2 idegen országban éltem eddig, mindkét helyen a mostani énem 180 fokos ellenkezője voltam. Napi szinten kijártam este, ismerkedtem, nyílt vagyis "open-minded" voltam, mindenféle elvárások nélkül nyitott voltam az ismerkedésre, bárhol bármikor (buszon, metrón, a boltban, buliban stb.)

Egyik helyen sem érdekelt, minimálisan sem, hogy XY mit dolgozik/van-e kocsija/meghív-e bármire. A fontos az volt, hogy Őt megismerjem, és jól érezzük magunkat. Én fizettem a részem, ha elmentünk valahova, vagy már előbb ott voltam kikértem az italom így nem volt még kellemetlen sem.. nagyon élveztem, és nagyon pozitív tapasztalatok voltak. Másképp el sem tudom képzelni.

Budapesten ez úgy van, hogy nem vagyok nyílt semmilyen ismeretségre, úgy érzem ismerem az itteni férfiakat, és nem kérek belőlük. Ha mégis lenne valaki, ott nagyon magas elvárásaim lennének (egzisztencia, munkája, anyagi helyzete stb.)

Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy itt jó lehet egy párkapcsolat. Nem tudom miért.

Nem tudom miért van ez így, mert én alapvetően az első vagyok. Az az igazi énem, de Budapesten ez valamiért nem tud kibontakozni, nem tudom miért. Mi lehet ennek az oka?