Összevesztem a legjobb barátnőmmel, és most lemondta mindenkinek a "titkomat"! Mitcsináljak vele?

Első körben egy hozzászólásra válaszolnék, nyugodtan ugarja át, aki nem szeret ennyit olvasni. Viszont akit érdekel személyes véleményem, amit az idézett válaszra írtam, olvasson tovább.

„Meg ennyi idősen nem kéne még kefélni, kisanyám!”

Kezdem az őskornál, azt hiszem, jó kiindulópont. Az őskorban az átlag életkor nem érte el a negyven évet. Akkoriban egy ötven éves már-már matuzsálemnek számított. Nagyobb volt a csecsemőhalandóság, alacsonyabb az életszínvonal, megfelelő mennyiségű élelem sem mindig állt rendelkezésre, reggelig sorolhatnám még. Akkoriban nem volt ritka a vérfertőző kapcsolat, ami tovább növelte a csecsemőhalandóságot, a szellemi és vagy fizikai fogyatékkal élők számát. Akkoriban nem botránkoztak meg azon, ha egy lány tizennégy évesen már szült, sőt…

A kereszténység megjelenésének és elterjedésének idejére már lényegesen csökkent (sosem a maihoz mérten!) a csecsemőhalandóság, nőtt az életszínvonal, ellátási és egészségügyi problémák is csökkentek (tudom, a változott szó helyesebb lenne, mivel, rengeteg új probléma és kórokozó ütötte fel a fejét a nagyobb közösségek megjelenésével). Úgy tudom, hogy leginkább a kereszténység színrelépése után vált tiltottá a családon belüli kapcsolat, ám kérem, aki bővebb ismeretekkel rendelkezik ez ügyben, korrigáljon. Köszönöm!

Nem kell ennyire régre mennünk, tekintsünk be napjainkba. Közel- és Távol-Kelet. Földrajzilag és kultúravilágában is messze van Európától. Nem hallunk mindennap a televízióban, rádióban az ottani történésekről. Persze, egy-egy nagyobb cunami utáni pusztításról hírt adnak.

Indiában a szarvasmarha szent állat. Ha megáll egy előtted az úton, meg kell várnod, amíg odébbáll.

Vannak olyan ételeik, amikre akkor sem fanyalodnánk, ha éhhalál közelében lennénk (lehet, még én sem, pedig nem vagyok válogatós).

Nem ritka, ha a gyermeküket eladják prostituáltnak a szüleik. Nem azért, mert embertelenek (bár védeni nem szeretném őket!), hanem mert nem látnak más kiutat a helyzetükből.

Peru, a világ legfiatalabb anyának adott otthont (írásom végén lesz egy internetes cím), aki mindössze ÖT, igen, ÖT évesen szülte meg gyermekét.

Európaiként mindez nagyon furcsa első, de még második hallásra is. Nekünk furcsa, kirívó, néha egyenesen deviáns, míg ott természetes, a mindennapok része. Természetesen az ő szemszögükből mi vagyunk a különösek.

Ezzel az egésszel csak annyit szerettem volna mondani, hogy ahány ember, annyiféle felfogásvilág. Nem szeretném védeni, sem elítélni azt, aki fiatalon nemi kapcsolatot létesít, sőt, nem célom a világnézetek összezavarása. Továbbá nem személyeskedés miatt írtam le mindezt, hanem mert már kikívánkozott, így elnézést kérek mindazoktól, akik támadó jellegű, esetleg személyeskedőnek vélik a válaszomat.

Most már a témához is hozzászólva.

A legjobb fegyvered ellene, ha nem veszed tudomásul azt, hogy Rólad pletykáznak. Egyszer úgyis elcsitulnak, egy-két hét után javarészt elfelejtik. A Te korodban javarészt még senki semmit sem tud a szexualitásról, így van benne egy csepp irigység is. Persze nem fognak eléd állni, hogy ezt elmondják Neked.

Ha szeretnéd elkerülni a jövőben azt, hogy személyes titkaiddal visszaéljenek, egyszerűen megfogadsz egy aranyszabályt, miszerint „Ne bízz meg senkiben, főleg önmagadban ne!”. Elkapott az ihlet, hogy alátámasszam, egyben cáfoljam is ezt a mondást, ám engedelmeddel majd talán máskor. Inkább csak annyit mondok, légy körültekintő, és a legsúlyosabb, legkényesebb ügyeidet kezeld titokként, ám titok az, amit csak egy ember tud.

Na már túl hosszúra nyúlt így is a válaszom, most már csendben elvonulok, és azt hiszem, kiélem költői hajlamaimat. Jóéjszakát!

Elfelejtettem a hivatkozást leírni, utólagosan pótolom.

[link]