Mik a legrosszabb tulajdonságaid amik megnehezítették számodra a pártalálást?

Mindig a legeslegvonzóbbat akarom, akitől összeugrik a gyomrom. Aki ezt nem váltja ki belőlem, nem érdekel. 10 évente egyhez tudok így vonzódni, aztán vagy az van, hogy nálam sokkal jobb nő kell neki és engem észre sem vesz, vagy észre vesz, de ellököm már az elején, mert nem megy át valami szűrőn és megállapítom, hogy nem tudnánk egymást elviselni.

Utána 10 évig gyászolom, 5 év múlva összejövök valakivel, aki nem vonz és akit halálosan unok. Aztán nagy nehezen újabb 5-10 év alatt megszabadulok töle, mert többnyire mindegyik csóró és a házamra hajt.

- Szarul nézek ki

- Nincs érdekes, szórakoztató személyiségem, képtelen vagyok annyit pofázni (főleg a semmiről), amennyi elvárt

- Nem vagyok hajlandó a fentieket házicselédkedéssel, alárendelődéssel, mindent eltűréssel és bevállalással kompenzálni

- szorongás

- introvertáltság és félénkség kombináció

- nehezen oldódom fel társaságban, mire megnyílnék, már elrendeződtek a barátságok azokban a közegekben, ahol eddig megfordultam... ezért nincs igazán olyan nagybetűs barátom (pár haver van, de azok is inkább időszakosan)

- nem szeretek / szeretnék nőként kezdeményezni

- vannak dolgok, amikben elég rugalmatlan vagyok, ami azt illeti, milyen párt keresek, ezért sokan alapvetően kiesnek a rostán (nekem pl. fontos, hogy idősebb legyen nálam, budapesti legyen, ne legyen vallásos, ne legyen jobboldali beállítottságú és / vagy konzervatív politikailag + közéletileg, ne legyen ezo-spiri)