Beszélgettem hosszan és mélyen egy nővel valamiről (nincs köztünk semmi), és az érdekel, hogy mennyire elterjedt vajon a nők körében az ő gondolkodásmódja?

Az a lényeg, hogy ő egy pár hónapja házas nő, és arról beszélgettünk, miért választotta a férjét. És azt mondta, hogy nem a férje a legizgalmasabb férfi, sem a legszórakoztatóbb társaságú férfi, akivel valaha dolga volt, mégis teljesen természetes számára, hogy ő a férje. Van, hogy elmennek randizni valahova, és tök sokat csöndben vannak. Lehetne más férfival, aki elszórakoztatná őt beszéddel, és izgalmasabb lenne mellette az élet, mégis az a férje, akivel csendben vannak sokat egy randin. Mert hiába a kalandok, az izgalmak, amik mind tök jó fűszerei az életnek, de amit igazából, mélyen, végleg akar magának, az az a csendes nyugalom, amit a férje nyújt.

Ő is meg a férje is nagyon jól kinéző emberek amúgy.