Tényleg bele kell halni, csak mert egy hétvégén nem találkozik a szerelmével?

Számomra ez teljesen beteges, de vannak ilyen emberek. Nem erőltetném, keresnék olyan barátokat akik életében van saját helyem és akinél nem utolsó vagyok a prioritáslistán. Mi mindig megoldjuk a barátaimmal, hogy legyen időnk egymásra, párkapcsolat, gyerekek mellett is, akinél van.

Mondjuk azt se értem, hogy ha hétköznap dolgozol akkor munka után miért nem opció az, hogy valamilyen programot szervezzetek. Nem tudom elképzelni azt, hogy hétköznap esténként csak otthon üljek csak azért, mert dolgoztam aznap.

Ez szerintem nem normális, és igen, zártam már le emiatt MÉLY barátságot.

Nem irigység, hanem tőle pfátlanság, hogy kéthavonta két délutánt nem bír ki a pasija nélkül, amikor amúgy együtt élnek.

Én pedig amikor a barátnőmmel találkozok, akkor olyan témákról szeretnék beszélni, amik nem tartoznak a barátjára.

Érdekes, én sohasem hanyagoltam és máig sem a barátnőimet, csak mert párkapcsolatom van.

Nem vagyunk összenőve, kibírunk egymás nélkül akár 3-4 napot is.