Minél nagyobb elvárása van annál inkább boldogtalan és nem tud szeretni, mert önmagát se tudja?

Ez nincs így.

Ha magasak az elvárásai, valszeg jobban szereti magát, mint akinek tök mindegy.

Lehet róla szó, de nem az összes emberre vonatkozhat.

Talán simán csak tisztábban van az értékeivel, ismeri/szereti önmagát és attól lejjebb nem adja mint amit akar fontos téren mint a vonzalom, vagy a közös életcélok. De kompromisszumot képes hozni kevésbé fontos dolgokban, mint pl. bár nem szeret túrázni azért mert elmegy egyszer túrázni.

Szerintem ebben a témában is az arany középút a járható. Az sem jó ha valaki elvárás cunamival bombázza a párkereséskor a másikat. De ha meg semmi elvárása nincs akkor átmegy igénytelen emberbe. Valahol a normalitás talaján kellene maradni, de ugye a normalitás sem ugyanazt jelenti már az emberek többségének amit 20-40 évvel ezelőtt jelentett.

Sokszor én is azt látom, hogy ma már nem az érzések az elsők, max. az első pár hónapban. Utána meg jön az hogy senki nem akar rosszul járni ha már komolyabbra fordulna a kapcsolat. Rögtön mindenki azt nézi hogy jobban éljen mint előtte (mindenféle szempontot figyelembe véve). Ez valahol érthető is, de ezért sok kapcsolat átmegy mindenféle előnyszerzésbe, ahol már századrangú hogy alapból mit érzett a másik iránt.

Jó példa erre az a kérdés is (link), ahol mindkét fél azért van a másikkal mert előnyt kovácsolnak belőle. Ki így, ki úgy. Egyik kutya a másik eb. Hol van itt már a szerelem?

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__emberi-tulajdonsagok..

A 3# kommenteddel majdnem teljesen egyet értek. Amikor átgondolod mi fontos, amik fontosak, azokat is jobban belövöd, és rájöhetsz, hogy nem kell egy bizonyos. Pl én kamaszként amikor átgondoltam mi is fontos, azt gondoltam a magas IQ fontos, de aztán a tapasztalat megmutatta, hogy akár még egy butussal is nagyon nagy lehet az összhang és az igaz szerelem, társság.

Viszont a kérdésed teljesen nem így működik. Én tudom magam szeretni, sőt a nagy önismeretem miatt vannak átlagon felüli elvárásaim. Ez pont, hogy nem egymással ellentétes, hanem egymást erősítő. Ha igazán nagy az önszereteted, az azért van, mert igazán ismered magad, amivel az elvárásaid is nőnek.

Meg ettől még tud szeretni, csak hiányt is megélhet. Megint, mert tudja, hogy van annál sokkal jobb, mert mert ne szeretné magát vagy a másikat.