Verbális vs. nonverbális kommunikáció?

Nem tudom, hogy minek kell a főnökasszonyt példaként felhozni, amikor párkapcsolaton belül, vagy ismerkedés alatt párkapcsolati céllal született meg a kérdés.

Figyelj kérdező, ha valaki azt mondja, hogy szeret, de nem mutatja ki, akkor vagy nem tudja kifejezni, mert a gyermekkora/felnőttkora rossz volt vagy nem szeret.

Ha pedig kifejezi, de nem mondja akkor szintén befigyelnek a rossz élmények, vagy az érzés hiánya.

Mindkettőt illene egy párkapcsolatban megtenni.

Nonverbális igen a pupilla, hanglejtés, testbeszed, mimika.

Úgyhogy legvégül én az mellett szavazok, nemhiába van olyasmi, hogy a szem a lélek tükre, vagy hogy még a legnagyobb hazug is leleplezodik előbb utóbb...

"Nem tudom, hogy minek kell a főnökasszonyt példaként felhozni, amikor párkapcsolaton belül, vagy ismerkedés alatt párkapcsolati céllal született meg a kérdés."

Mert a főnökasszonyt ismerheted jobban, mint egy idegent.

"A habogás meg pont a becsületesekre jellemző, a hazugok simán negédesen hazudnak."

Nem. Ez egyszerűen nincs így, de jó dobozolni, hogy aki ilyen az ilyen, aki olyan az olyan.

Az Allan Pease féle testbeszéddel komoly gond van, mert pont nem foglalkozik azzal a bizonyos szinkronnal és főleg manipulátor gesztusokra, emblémákra és vektorokra fokuszál. Illetve olyan jelekre, amiknél a jelentések éppen fedésben voltak az okokkal.

Például az udvarlásjelzés gesztusokhoz párokat filmezett vagy olyan szituációkat amiben a férfi vagy férfiak egyértelműen csapták a szelet a nőnek. Nem pedig iskolai környezetben kamaszokat akik egymás és mások elől is titkolnák, hogy tetszik a másik.

Az a baj, hogy éles helyzetben, például fogsz keresni egy hajigazgatást és tegyük fel le is adja a lány ezt a jelzést, csak hogy képes úgy időzíteni, hogy se te se a haverjaid ne lássák. Mert ebben az esetben, a hajigazgatás egy manipulátor gesztus. Viszont, ha egyértelműen kezdeményezel a lánynál, akkor ugyan ez a jelzés már mint embléma és visszajelzés fog működni.

Ugyanígy igaz a vektorokra, ha van egy olyan szituáció amiben azért több srácnak tetszik és ott a párja akkor lesz a párja felé vektor. Akkor is ha többen csapják a szelet és nincs párja az esélyes felé lesz vektor.

Ha valaki titkolja, hogy tetszik neki a lány akkor nem lesz visszajelzés.

Egy karkeresztezésnél vagy más gesztusnál valójában a karkeresztezés nem egy statikus jel, hanem valamikor keletkezik és megszűnik. Például ha megfigyelsz szakembereket és ügyfeleiket, amikor a szaki előleget kér, amitől az ügyfél nem zárkózik el, puff karba tett kéz és vagy keresztbe tett láb.

A szinkront így kell érteni és nem úgy hogy valaki azt mondja fontos neki a véleményed miközben karba van téve a keze. Intuitív típusoknál ehhez elég egy folyamatos kutya ugatás vagy gyereksírás és pl, pont abban segít, hogy a kellemetlen zajt ignorálja, de simán azt fogod hinni, hogy elzárkózik tőled és nincs összhangban a verbális, nem verbális.

A kérdés amiről konkrétan szól, és az általános mögé kerített tartalom valójában 2 külön témakör…

1. A kérdező konkrét (és lényegi) kérdése, hogy van a faszikám, akinek ő komolyabban nem kell, de ha ott van és úgy van alkalom, mégis közeledik, tapizza, esetleg megcsókolja stb. Erre általában az a válasz, hogy az illető vonzódik hozzad bizonyára, de nem kellesz neki vagy nem akar tőled komolyat.. Ennyi.

2. Az általános részére meg az a válaszom, hogy önkéntelenül is kialakul és tudatalatt is rengeteg információt fogad be és dolgot be az agyunk. Ennek töredéke tudatosul adott pillanatban, de ilyenkor jön az, hogy ha nincs összhangban a testbeszéd és az illető mondanivalója, annyit érzel (és fogol fel), hogy valami nem stimmel, de nem tudod mi. Vagy nem bízol benne.

Ez a készség egyébként tudatosan javítható, mert valóban van olyan is, hogy benézünk valamit. De minél többször tudjuk pontosan “eltalálni”, értelmezni mások reakcióját, annál több esetben lesz pontosabb kesobb az úgynevezett intuicionk azzal kapcsolatban, hogy eszrevegyuk ha epp hazudnak nekünk vagy át akarnak vágni.

U.i: azzal sem értek egyet, hogyha valaki titkolni akarja, hogy tetszik neki a másik, de kapcsolatban van, akkor nem lehet észrevenni. Nagyon sokszor észre lehet azért venni, hogy nagy eséllyel tetszik neki valaki, főleg ha jobban tetszik/vonzódik az illető. Saját tapasztalat, és nem kell hozzá kezdeményeznie, elég hozzá nüansznyi jelzések sora, amelyek önkéntelenek.

Ja és azzal is egyet értek, hogy az a baj az általános testbeszéd és anyagokkal, hogy nem tudjuk meg belőle az egyén sajátosságait, amik aztán teljesen különbözőek, egyediek lehetnek, amik elárulják az illetőt. Itt már valóban fontos és előny ha ismered az illetőt, úgy pontosabb képet tudsz kapni róla.

A körülmények meg szintén bezavarhatnak és bejöhet olyan, ami miatt simán félreértelmezi a gesztust egy kívülálló, amit teszel. Erre is tudnék példát mondani.

Állandóan birizgálom a hajam. Munka közben, a villamoson, most is alig várom, hogy megírjam ezt a választ, és piszkálhassam. Aki ebből indul ki, az pofára fog esni.

Amíg nem ismered a másikat, addig a testbeszédébe azt magyarázol, amit szeretnél.

Mellesleg kapcsolatok nem azért szoktak tönkremenni, mert a nonverb kommunikáció hibázott, hanem mert nem beszéltek.