Bizonyítási vágy van bennem a párkapcsolatommal kapcsolatban. Mit tegyek?

Egészen pontosan az zavar, hogy mindkettőnk családjában van olyan, aki nem veszi komolyan. Lassan 2 éve vagyunk együtt, fél év után költöztünk össze. Felnőttek vagyunk, én 28 ő 26. Nekem az tök evidens, hogy azzal költözik össze az ember, akivel le akarja élni az életét. Ha nem lenne ilyen komoly, akkor csak összejárnának.

Van, aki rendszeresen azt kérdezi tőlem, hogy xy megvan még? Mintha annyira váltogatnám a pasikat, igen tényleg volt már szakításom, de bunkóság így kérdezni, meg mit gondol, szar a kapcsolatunk és bármikor vége lehet, azért kell havi szinten így kérdezni? Amikor házasságról beszéltem egy másik családtagommal, azt mondta, még nem tart ott a kapcsolatunk. Az ő családtagja meg úgy kezeli, mint egy szinglit, igazából szerintem komolyan kiesik az agyából az a tény, hogy van a barátomnak egy barátnője. Fel sem merül benne, hogy én is megyek családi eseményekre, szerintem a nevemet se tudja, pedig nem távoli rokon hanem testvér.

Azt vettem észre magamon az utóbbi hónapokban, hogy számolgatok, agyalok, szervezek, hogy tudnánk minél előbb összeházasodni. Későbbre terveztük, hogy még gyűjtsünk rá, meg azt beszéltül, hogy majd kb egy évvel a tervezett dátum előtt kér meg, mert fölösleges jegyben járni, ha nem lehet egyből szervezkedni. Én viszont nagyon a felesége akarok már lenni. Ő nem akarja előrébb hozni. Engem viszont nem tehetek róla de nagyon érdekel mások véleménye, vagyis azoké, akik részt vesznek az életünkben. Talán akkor végre elhiszik, hogy nem csak addig dugunk amíg nem jön jobb, hanem komolyan vesznek végre. Amúgy is összeházasodnánk, tehát nem ez az egyetlen oka. A korábbi esküvő lenne csak emiatt.

Érzem, hogy nem normálisak ezek a gondolatok, de nehéz szabadulni. Mit tegyek?