Tapasztaljátok ezt az ellentmondást férfiaknál a való életben?

Nem kifejezetten látom ezt ugyanazon az emberen, bár tény, hogy azért vannak, akiknek semmi se jó vagy egyik-másik opció b-ssza a férfiak egóját.

Nekem van rossz tapasztalatom csóró meg lehúzós pasikkal is a 20as éveim elejéről, és rajtam akartak élősködni, hamar véget is vetettem ennek, de mostmár úgy vagyok vele, hogy én nem nagyon szoktam ilyen pénzügyi dolgokról kommunikálni a randikon (sőt, arra is figyelek eleinte, hogy pl. ne jöjjön fel hozzám, ne lássa, merre lakok, nekem menő utazásos képeim meg flexelős képeim sincsenek kint social medián), ismerkedéskor, mert nincs köze hozzá. Így a fenti kérdés is meg van oldva, hogy vajon feminista p-cs vagyok-e vagy golddigger, mert engem ne kategorizáljon be senki előre. Ha nem tetszik neki az, ahogy én randin viselkedek vagy ahogy én elvárom, hogy kezeljenek egy randin, majd lelép, vagy ha nekem nem tetszik, ahogy viselkedik, majd lelépek.

Amúgy mindkettő vagyok, nyilván, mert van munkám és azon kívül, hogy azt az életszínvonalat, amin élek és nekem megfelelő (és ami bárhogy is nézem egy elég kiváltságos színvonal Magyarországon), azt én magam meg tudom fizetni a saját pénzemből, ugyanakkor nekem az is alap, hogy a pasi fizeti a randit, meg már jobb ismertségnél esetleg felvesz kocsival, hazavisz, alkalmanként vesz nekem virágot stb. mert szerintem simán megfér egymás mellett az, hogy kifizetem a menő éttermet, vagy a nyaralásomat, ha a barátaimmal vagy egyedül elmegyek valahová meg az, hogy hiszek abban, hogy létezik lovagiasság meg udvariasság egy férfi részéről :D