Mentálisan beteg vagyok,vagy csak simán idióta?

Nem vagy egyik se. Mondjad csak el neki! Mit veszíthetsz? Bármi is lesz, rosszabb lesz, mint a ,,mi lett volna ha" gondolata ha nem léped meg?

Önértékeléseden bármikor javíthatsz. Ez is egy olyan dolog ami kevés embernek van tökéletes, aranyközép szinten. AZ emberek többségének torzult az önértékelése, szóval igazából tök átlagos vagy ilyen szempontból. :D

Nem vagy beteg. Nekünk férfiaknak pont ugyan ez az érzésünk,bármikor megyünk oda egy ismeretlen nőhöz,de le kell győzd a félelmet.

Én azt szoktam magamnak mondogatni,hogy "most vagy soha! Ha kihagyod akkor 100%,hogy elbuksz,ha megpróbálod 99/"

Milyen a kapcsolatotok? Barat, kolléga, vagy csak a srac az utca végéből?

Semmiképp se ugy kezd hogy "Szia Béla, akarok mondani valamit, mar egy éve szerelmes vagyok beléd" Ez elég égő. Keresd a tarsasagat, ha nem feltűnő kérhetsz tőle segitseget, tanacsot, es nyugodtan kezdeményezz akár maganjellegű beszélgeteseket is. Lazán, mintha egy másik csajjal beszélnél.

Ha barátok vagytok, akkor viszont mondhatod hogy neked ő többet jelent mint egy barát

Ahhoz hogy fejlődj az élet bármilyen területén, az kell, hogy kilépj a komfortzónádból, és tapasztalatokat szerezz. Ha ez elmaradsz, örökre megrekedsz.

Természetes, hogy még huszonévesen sem mersz nyitni másoknál, hiszen félelemből eddig is elkerülted az ilyen szituka, és nem volt miből tapasztalatokat szerezni; sosem tanultad meg, hogy képes vagy rá.

A jó hír viszont, hogy ezen sosem késő változtatni.