Ismerkedés szakaszában mikor illik megbeszélni hogy csak egymással foglalkozzanak?

Amikor úgy éreztem hogy jó lesz a kapcsolat, nem akarok tovább keresni. Akkor rákérdeztem hogy akaja e hogy hivatalosan is együtt legyünk. Igent mondott. Elmondtam a szabályokat: feltétlen őszinteség, nem flötölünk mással, a függőben levő kapcsolatot lezárjuk. Azt mondta hogy rendben, ez így korrekt.

Monduk ettől függetlenül ő tovább kavart két társkeresőn, 2 hónap mulva bukott le, bocsánatot kért, megbocsátottam, hiba volt.

Akkor ezek szerint én kakukktojás vagyok.

Sosem szégyelltem rákérdezni, ha valakivel már jóideje beszélünk, hogy van-e más alakulója rajtam kívül, vagy hogy hány "vasat tart még tűzben". Fontos, hogy tudjam mennyire vehetem komolyan a másikat és hogy lássam ő hogyan áll a dologhoz.

Amíg csak ismerkedtek, nem lehet számon kérni, hogy miért beszél mással is, de el lehet beszélni arról, hogy ő hogyan látja, mit gondol, nála hogyan mennek a dolgok. Minden ember más, másképp áll a dolgokhoz.

Nálam például van fontossági sorrend, annak fényében, hogy kivel illünk a legjobban össze. Amikor valamelyik már komolyabban alakul (értsd: volt már több randi és ezek után is jól vagyunk) akkor általában több erőforrást fektetek bele, amit a többiektől vonok meg.

Nem tudom kinek van ideje/ereje n+1 emberrel foglakozni ugyanolyan szinten. Én amint valakivel komolyabb a dolog, hanyagolom a többit. Ha esetleg mással is jól alakulnak a dolgok (nálam ritka), akkor szólok neki, hogy ne vesztegesse az idejét velem, hacsak nem akar várni rám :))