Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elképzelhető, hogy a férfiak többségének sikeressége a nőknél, már középiskolás korára eldől?
Úgy képzelem, hogy általában azok a pasik lesznek sikeresek a nőknél, akiknek van egy hiteles apja (férfi példakép) illetve egy hiteles anyja, aki női oldalról is meg tudja világítani a dolgokat.
Aki ilyen családba születik, annak nem lesz gondja a csajozással. Viszont a hiteles szülőktől való infókat, mozzanatokat stb. gyerekkorra szívja magába az ember. Éppen ezért gondolom azt, hogy középiskolás korra kialakul 3 nagy csoport.
- az 1. azok, akik a gimnázium legjobb csajaival smárolnak a folyosón - ezekből lesznek a nagy csajozógépek.
- a 2. csoport az, akiknek vagy összejön a dolog, vagy nem.
- a 3. csoport viszont a szűz lúzerek csoportja, akik csak távolról nézik a csajokat.
Ez a három csoport, huszon, harminc stb. korukra is hasonlóan fog kinézni.
Persze időnként van átmenet a csoportok között, a középsulis évek után, hogy pl. egy 1. csoportos lesüllyed a 3.-ba. Vagy egy 3. csoportos - emberfeletti munkával felkerül az 2. vagy 1. csoportba. De az esetek kb. 80-90%-ban nincs átmenet.
Mit gondoltok?
Eldől, de nem azért amiért te hiszed.
Egyszerűen a külső adottságok miatt.
A helyes srácok népszerűek lányoknál, emiatt már a legtöbbnek 14 évesen barátnője van.
A csúnyábbaknak sokszor még az érettségire sem jön össze.
Igen. És lehet írni ezt a baromságot, hogy "de van, aki 25-30-35 évesen talál valakit először", de az már bőven nem ugyanaz lesz, mintha tizenévesen is átélte volna azokat a dolgokat, amiket csak tizenévesen lehet átélni. (Tini szerelem, tini szex, szocializáció kialakulása az ellenkező nem felé).
3. A válasz a tiéd és a kérdezőé között van. Igen, nagyon számít a kinézet is (sőt az a legjobban), de a jó szocializáció is. Általában azok a srácok sikeresebbek, akik jóképűek és jól szocializáltak is. Ha van egy jóképű, nem jól szocializált (szar családban) felnőtt srác, ő is tetszhet lányoknak és lehet lesz sikere, de sokkal kisebb eséllyel.
Meg persze egy jól szocializált, de nem jóképű srác óriási hátránnyal indul.
(Én jóképű srác vagyok szar családból és tizenévesen eléggé nehezen ment a csajozás a családi háttér miatt.)
Szerintem a szocialis készségek döntik el, ki, mennyire lesz sikeres.
Az emberi kapcsolatok gyakorlatilag manipulációs játszmák. Figyelem mire reagál jól a másik, hogy jól érezze magát a társaságomban és újra vágyjon rá. Persze ez többnyire nem, vagy csak részben tudatos, de akkor is ezen múlik a dolog.
Aki nem képes jól dekódolni a szociális helyzeteket, a másik jelzéseit és arra gyorsan helyes reakciót adni, az bajban lesz. És, ha ezt nem tanulta meg középsuli végéig, onnantól sok esélye már nem lesz rá.
Ez igaz párkapcsolati kérdésekben is. Ha nem értem a finom jelzéseket, ha nem ismerem fel az adott közeg milyen viselkedési és közlési normákat követel meg, ha nem látom, hogy épp sok vagyok, vagy unalmas, hogy a másik érdeklődik irántam, vagy csak elvisel, akkor rendre lukra futok. Aztán jön a sírás a sokadik pofára esés után és a hibás konklúziók, amiknek alapja még mindig az, hogy nem értem mi zajlik körülöttem.
Muszaki szakmunkaskepzobe jartam. Max. az alkesz szakrajztanarral lehetett volna smarolni a folyoson....
39F incel
Van alapja annak, amit mondasz, az ellenkező nemről alkotott sztereotípiákat, a párkapcsolati dinamikát valóban a szüleinktől látjuk- először. És ennek bizony van hatása a későbbi képünkre is, de azért nem ennyire kőbe vésett ez, mint ahogyan semmi sem, amit gyerekkorunkban tapasztalunk. Az ember igenis tanulékony és rugalmas, gyerekként jobban, mint felnőttként, de a képessége nem veszik el az idővel. Annak, akinek jó példa állt előtte, plusz adott a megfelelő közeg is (jó szociális készségek, kellemes kinézet, baráti kör, intelligencia, humor), annak könnyen megy az ismerkedés kamaszként is és felnőtt korában is. Annak, akinek valamelyik elem a sok közül nem adott, annak nehezebb dolga lesz, de nem lehetetlen, és igenis tehet ellene. Igen, valóban kimaradnak a kamaszkori flörtölések, de őszintén szólva olyan rettentő sokat nem adott hozzá az életemhez az a sok kínos bénázás és visszaolvasva rettentő kellemetlen beszélgetés és "szexting", mint ahogyan anno képzeltem (az első párkapcsolati próbálkozásokat beleértve). Persze, élménynek élmény és hazudhatjuk azt, hogy tapasztalat, de azért összességében lehet enélkül is boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolata az embernek élete későbbi pontjain is.
Az öreg hiba lenne, hogy valaki eltemesse magát 20 éves korára már, mert a gimiben nem jött össze senkivel, és leírja magát mint örök lúzert, mert a családi minta meg egyébként is visszahúzódóbb és amúgy sem volt sok lehetősége lányokkal ismerkedni/beszélgetni. Hagyjuk már, az élet nem ér véget az érettségivel, igenis lehet fejlődni és továbblépni az akkori csalódásokon, sőt, kell is. Csak ez persze nem olyan egyszerű mindenkinek, mint az életben úgy általában semmi sem az.
Szociális készségek 😂
Volt a sulinkban egy jóképű gyerek, osztálykiránduláson voltunk és egy középsulis csaj leteperte és leszopta kb kérdezés nélkül 😂
9.
Persze, nem is az, hogy teljesen be volt szarva, mert ő volt 14, a csaj meg 17 😁
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!