Amikor a nők haragszanak a férfira, és azt érzik, hogy megölnék, akkor az miért számít egy kis aranyos dolognak, amit sokszor memékben és hasonlókban is ábrázolnak, ha viszont hímneműként azon gondolkodom, hogy mekkora pofont vernék le, az beteg?

Szal értitek.

Amikor a nők csinálják ezt az teljesen rendben van, de ha férfiak, akkor meg nőgyülölet?

pedig nézzük azt ,hogy ki mennyire szolgált rá. A férfi megölésén filózik a nő "aranyosan" amikor a férfi nem figyel rá meg hasonlók, nem vesz neki virágot meg mittudomén

de amikor a férfiből nettó hülyét csinál a nő és még jár a szája és vállalhatatlan stilusban viselkedik, és a férfiban joggal megy fel a pumpa, akkor még arra is bün gondolni, hogy egy taslitól vajon eltörne e az orrcsontja.

Persze tegyük hozzá, hogy sok nőt az általa egyébként istenként tisztelt aggressziv nárcisztikus lókötő egyedek vernek meg, akikhez aztán ennek ellenére is halálos szerelemmel kötödnek ezek a nők. Persze ez a férfiak hibája gondolom, mert szegény nők tehetetlenek egy erős határozott vonzó férfi vonzerejével szemben, magyarul a férfi visszaél a helyzetével.

Ez érzelmileg igy kerek, nemde?

Persze ha nem lennének bajkeverők, akkor kire izgulnának a nők? Az unalmas, nem szexi egyedekre? Hát azt kétlem