Higy lehet ilyen igazságtalan az élet? A barátnőmet meg engrm hasonlítom össze. N és barát barátnő, nem párkapcsolat barátnő.

Van egy barátnőn, aki gimitől kb. 23 éves koráig együtt volt egy 30-as pasassal, aki átlagos János volt, de hozzánk képes akkoriban Csekanics. Egy gimis-egyetemistának max zsebpénze van (tisztelet a kivételnek, aki nem csak alkalmi diákmunkázik meg eltartja apuci-anyuci, hanem rendes dolgozik tanulás mellett), de ennek a 30-as átlag Jánosnak normális megélhetése volt, mai fejjel persze senmi extra, de akkori fejjel fű. Etette, nyaraltta a barátnőmet ő ki se nyitotta a tárcáját, ha a pasijával voltak. Nem költöztek össze persze. A pasi csak örült, hogy ronda létére szóba áll vele egy olyan pipihusi. Mert átlag János csúnyácska és alacsony volt. Elalélt az egyetemista barátnőmtől.

Azóta évek teltek el, már a vége felé járunk a 20-as éveinknek. Most nálánal fiatalabb párja van, tavaly eljegyezte, idén egybekelnek. IT területèn dolgozik a vőlegénye, és szintén minden földi jóval elhalmozza a barátnőmet. Ő szart se csinál. Nem keres pénzt, nem vezeti a háztartást. De a Maldív-szigeteken is volt már nyaralni, el is veszik... És mint mondtam, fiatalabb a barátnőmnél.

Ezt hogy?

Amíg őt Olaszba nyaralatatta a 30-as palija 22 éves korunkban, én a Burger Kingben izzadtam minden nap.

Most, amíg a Maldív-szigetekrn nyaraltatta a 20-on éves vőlegénye 27 éves korunkban, én szingli vagyok és ránsr merek nézni rgy Maldív-szigeteki nyaralás áraira.

Elegem van, az elet igazságtalan...