Mennyire reális elvárás hogy a férfi tudja és érezze hogy mit akar párja kommunikáció nélkül?

A pofavágásos kommunikációnál talán a fapofás nem beszélek kommunikáció az idegesítőbb, amikor egyszercsak összepakol, és elköltözik.

Menjen.

Volt pár ilyen kis introvertált barinőm, de kb a falra másztam mindtől.

Az egyik a mai napig irogat, de még most is csak ilyen metaforákat, idézeteket, smile-kat, stb képes produkálni.

qrva idegesítő, de tényleg.

Gondolhatja h pl nem kocsmákba visz, ennyire ismer. Nem kell mondanom szonte semnit ha bajom is van egyből vágja mi és miért.

Lejön neki a kontextusokbol is.

Ismer engem a saját párom. Valahol el is várom hogy ne legyek neki egy idegen és képben is legyen.

#8:

Nálunk, 20 év után, nagyjából működik is, hogy belép az ajtón a másik, és látjuk, hogy most rossz napja volt, és tudjuk, hogy most épp egyedül kell lennie tíz percet, vagy ölelgetés és lelki támogatás kell. De ez többek között azért van, mert mi mindig kommunikáltunk. Tehát elmondjuk, mikor hazaestünk, hogy képzeld, baromi xar napom volt, most elvonulok tíz percre lehiggadni, aztán elmesélem. Vagy: alig vártam, hogy hazaérjek, gyere, és ölelj meg, és kérek egy kávét, hogy összeszedjem magam.

Ez egy friss kapcsolatban csak így működik. De 20 év után sem elvárható, hogy kitaláld, hogy mit gondol, az meg egyáltalán nem jogos, ha ő besértődik, amiért nem tudsz gondolatot olvasni.

Ez csak szimpla szemétkedés a másikkal. Mindkét nemre jellemző sajnos, hogy sokszor pont azok a legszemetebbek, akikről nem is hinnéd. A kis csendes, szótlan, aki csak ül a sarokban.