Mondtál már le a saját boldogságodról a gyereked miatt?

Ne haragudj, de a kifejtés a kérdésed alatt vegytiszta kifogás és mártírkodás. A gyereknek egy paraszthajszállal sem lesz attól jobb, ha boldogtalan házasságban élnek a szülei, akik miatta maradnak együtt. Csak esélye sem lesz egészséges párkapcsolati mintát tanulni gyerekkorában.

A volt sógorom vetette be ezt a remek érvet a tesómnál, mikor lebukott a többéves viszonyával.. mármint hogy "nézze a gyerekek érdekeit" és tegyen úgy, mintha meg sem történt volna az egész. Hugi kivágta nagy ívben, apuka azóta is hajtja, hogy ezzel ő tette tönkre a családot szegény gyermekeinek 🤡

Előállhat a szitu,de elég kivételes esetben csak.

Az én boldogságom a legfontosabb, bocsi.

Soha nem tenném. Nem vagyok se mártír, se szent, se hülye. Ha én nem vagyok boldog, a gyerek se lesz az.

Nem, de ha ő nem lenne, már 6 éve nem lennék házas. Voltam közben szerelmes, akkor megtanultam, hogy nem lenne értelme elválni, mert a szerelem nem kölcsönös soha. A házasságban legalább nem nyomorgunk anyagilag.

18) az életeől is lehoz ez a beszámolód, egyáltalán nem ez a normális...

19-es, lehet, ettől még van autónk, melegben vagyunk non-stop, kutya, cica, nagy kert. Elváltként nem lenne autó, se kutya, esetleg egy cica a 20 négyzetméteres garzonban, amit külön-külön fent tudnánk tartani.