Osszejonnetek olyan novel, akivel folyamatosan balf-sz dolgok tortennek?

Én nem értem, hogy ennek miért kéne kizáró oknak lenni?

Ennek egy része véletlen. Egy véletlen dologért passzolni valakit eléggé éretlen, és ostoba dolog.

Azért, mert szétszórt és figyelmetlen? Ugyan már...

Elfelejti a jelszavát? Uramatyám, micsoda elrettentő ok... :D

"odaeget a konyhaban barmit"

Akkor majd főznék én.

"fozes elott veszi eszre, hogy az alapanyagok fele reg lejart"

Attól, hogy valami lejárt, még nem szükségszerűen rossz. Mondjuk egy "lejárt" cukor, vagy liszt nem gáz. A tej viszont az. De lehet helyette venni újat, sőt, hacsak nem valami zsákfaluban élünk, akkor legtöbb helyen tejautomata is van, ahonnan 10 perc alatt lehet friss tejet szerezni.

"gyakran elkesik, mert elszamolja a keszulesre szukseges idot"

Ahol 5-10 perc késés szakítóok, ott már rég bajok vannak.

"Elso benyomasra azt gondolnad, egy eletkepes felnott no"

Hát, azért csak elvolt valahogy eddig, nem? Akkor már eleve kizárt, hogy életképtelen lenne.

"ezek lassan kiderulnek, par het, honap alatt"

Ami több hét, vagy hónap alatt derülne ki, az eleve nem lehet olyan komoly dolog.

#13 "A másik meg, hogy engem ne égessen be az ilyen gyökérségével."

Ha te gyökérnek titulálod a másikat, és égőnek találod felvállalni, akkor tényleg jobb is, ha messze elkerülöd. Legalább lesz esélye normális férfit találni.

"akkor se kéne egy 5 éves szintjén lévő "nő""

Megnézném én azt az 5 évest, amelyik képes dolgozni, háztartást vezetni, stb.

Kisarkított fröcsögés helyett inkább azért gondolkozz el azon, hogy azért csak eljutott idáig ez a nő.

Ami pedig azt illeti: egy párkapcsolat arról is szól, hogy segítjük egymást. Elfelejti a jelszavait? Adok neki egy kis noteszt, és figyelmeztetem, hogy írja fel bele. Probléma megoldva. Lejártak az élelmiszerek? Havi bevásárlás előtt én eleve át szoktam nézni, hogy mi az, ami kell. Szóval tartós összetevők biztosan lennének otthon, és egyébként sem fog megpusztulni az ember, ha monjduk 2 hete lejárt a liszt. Probléma szintén megoldva.

Gyakran ellopják a telefonját? Ha ez neki belefér a költségvetésébe, most miért kötekedjek? Az jobban aggasztana, hogy ilyen alvilági, lopós helyekre jár, ahol az első adandó alkalommal kifosztják az embert.

Amikből itt egyesek óriási problémát csinálnak, azok nagy része orvosolható, a maradék pedig bőven tolerálható. A szerelem nem arról szól, hogy minden tökéletes. Hanem arról, hogy szeressük, segítsük, és kiegészítsük egymást.

Egyébként pedig: sok ilyen "bénázás" mögött állnak életvezetési, és/vagy viselkedési, valamint külső problémák. Amiknek döntő többsége orvosolható. Sokszor egyszerűen a stressz, a feszültség okozza ezeket. Egy boldog ember meg rendszerint kevésbé feszült, így ezen problémák mennyisége is jó eséllyel csökken.

Nőként írom, hogy sima havernak is kiakasztó lehet az olyan ember, akitől 5 (ÖT!) telefont elloptak, mert valami én kicsi pónim világban van fejben.

"Elfelejti a jelszavait? Adok neki egy kis noteszt, és figyelmeztetem, hogy írja fel bele"

Most csak egy példát emelek ki, de ha feledékeny vagyok, ez nem jut magamtól eszembe? Nekem ez túlságosan gondviselő szerepnek érződik, és persze, ellátom, etetem, stb, de beleszeretni nem tudok abba, aki értelmileg ennyire süsü.

És akkor jön az, hogy megszokja, hogy te szólsz neki, hogy írja fel, hogy kaki után popsitörlés, és egyszer elfelejted, ő nem írja fel, és te leszel lebaszva, hogy nem szóltál neki, hogy működjön felnőtt emberként.

És az elején lehet cukcsimukcsi, hogy ilyen kis szétszórt, de egy idő után baromi unalmas, hogy most miatta nincs pár napig net, mert elfelejtette befizetni a számlát, most miatta nincs a gyereknek valami felszerelése a suliban, most miatta kell kicsit többet félretenni, mert meg kell venni a hatodik telefont. Ja nem, igazából ez mind MIATTAM van, mert nem szóltam neki, hogy írja fel, és a kapcsolatban én vagyok az egyetlen, akire lehet számítani, enyém minden felelősség.

Nem akarnék ilyen nővel járni. Lehet itt mondani, hogy ezeken lehet változtatni, de pl aki a telefonját elszórja, az nyilván holmi noteszokra sem képes vigyázni. És nem kell ehhez alvilági helyeken járni, bármelyik tömöttebb BKV járaton kicsórják, a jobb környékeken is. Ezért tanulja meg értelmes ember már fiatalon, hogy mindig figyeljen az értekeire. Aki minden kaját képes odaégetni, azt veszélyes főzni hagyni. A késősöket pedig nem tolerálom. Nyilván 5-10 perc belefér, de mind tudjuk hogy általaban nem ennyiről van szó, és az ilyen embereket tiszteletlennek tartom, mert mások idejével szórakoznak a saját hülyeségük/leszaromságuk miatt. Ott a google maps, tervezzen egy rohadt útvonalat és induljon el 10-15 perccel előbb mint az javasolja. Aztán akkor nem fog elkésni sehonnan.

Szóval igazából pont az ezekkel a bajom, hogy igen, simán orvosolhatóak. Ha valaki hajlandó megerőltetni magát. De nyilván könnyebb beleszarni az egészbe, pazarolni, nem odafigyelni, nem előre gondolkodni, nem tekintettel lenni másokra, aztán heherészni, hogy "jaj én már csak ilyen szétszórt vagyok". Hát én is az vagyok. Csak tinédzserként megtanultam odafigyelni magamra, mert más nem fog helyettem. Szóval ne én kelljek már egy másik felnőtt embernek ahhoz, hogy ilyen baromi egyszerű problémákat meg tudjon oldani.

Meg a másik, hogy egy ilyen nő a családalapításra is elég alkalmatlannak tűnik. Majd rágyújtja a gyerekre a konyhát, vagy véletlen belefullasztja a fürdőkádba, mert nem lehet semmit rábízni? Vagy szimplán csak ő lesz az az anyuka, aki nem képes időben odaérni egy előadásra, vagy egy szülői értekezletre? Elég gáz.

#17 Én nem szoktam késni. Nagyon odafigyelek erre. Munkában is keményen dolgozom. Mi az hogy helyettem bárki bármire is odafigyel? A kérdés egy olyan nőről szól, aki saját magára nem képes odafigyelni, nemhogy másokra.

Amúgy laza vagyok, szeretem a spontán dolgokat, kapcsolatom is van. De nem szeretek mások hülyesége miatt szenvedni meg másokat nevelgetni.