Más is magányosan tölti az ünnepeket? Hogy élitek túl?

Ilyen mentalitással nem is lesz párod. Az egyedüllét normál eserben nem jelent magányt. Ha viszont így van, akkor alkalmatlan vagy még párkapcsolatra... társfüggőséggel nem lesz értelmes kapcsolatod sosem. Tehát amíg az befolyásolja a mindennapjaidat, hogy a bárod melletted van-e, vagy sem, vagy van barátod vagy sem, addig nincs értelme a párkapcsolat témán rágódnod. Ha ilyen állapotban vagy, akkor nem lehet a szereteted önzetlen, tőle függsz.

Ilyen nincs... magadtól kéne függened, önállónak és függetlennek kell lenned érzelmileg is.

Pszichológus tudna segíteni.

Hasonló korú vagyok,mint te,és bizony volt idő,amikor engem is ez határozott meg...Nekem aztán tényleg csak úgy három fő a családom,de én mára eljutottam oda,hogy tök jól elvagyok.Azokkal az emberekkel töltöm a szabadidőmet, akik energiát adnak meg jókedvet.Viszont egyedül is imádok lenni.Filmezni,olvasni,csavarogni.

Az embert nem egy társ határozza meg, hanem önmaga (talán írnom kéne...).

Nem, én a családommal töltöm. 3 gyermek, a feleségem, akit 20 év után is ugyanúgy imádok, mint amikor először megláttam. 35 éves korában a feleségem már harmadik gyereket is megszülte😃.

Akkor ott vannak még a tesómék, anyukám, anyósomék, akikhez átmegyünk mindig.

Szenteste napján a gyerekekkel feldíszítjük a fát, sütünk, főzünk, a háttérben megy a karácsonyi zene, csinálunk mézeskalácsot is. Aztán lassacskán elkezdenek jönni a vendégek. Vacsorázunk, aztán jönnek az ajándékok, a gyerekek bontogatják az ajándékokat, visonganak, kacagnak. Hát nálunk kb így megy a karácsony mindig😃. Imádjuk ezt az egész adventi időszakot és már készülünk a szilveszterre, veszünk tüzijátékot is, bulit is csinálunk a családdal.

18-as, apukám már nem él, sajnos. Keresztapám sem, de sokan még igen.

16#