Jogos lehet a kiábrándultságom?

Kilakoltatják az alberletből a barátomat, az utóbbi fél évben nagyon elherdálta a pénzt és sosem tudott időben fizetni. Nagyon sokszor segítettem ki én is ezidő alatt hogy fent tudja tartani a lakást, és én is oda tudjak hozzá költözni az egyetem után.

Nagyon felelőtlennek tartom ezt a történest, és nem tudom hogy beszéljek erről neki. Amint volt pénze, azonnal haverok buli fanta, és most pedig elveszett egy biztos pont. Hazaköltözik az anyjához, mert hogy ott majd össze tudja magát szedni, de ezek után valahogy nem látok erre sok rációt, elég rossz érzés.

Mondta hogy ha majd úgy van odaköltözhetek én is az anyjához és majd ott gyűjtünk, de az maga a pokol lenne, nem akarnám. Anyós gyűlöl, áttapos rajtam, nem is tartjuk a kapcsolatot. Én meg jelenleg egy osztott szobában vagyok egy évfolyamtársammal, ide sem tudnánk jönni.

A lényeg, hogy nagyon rosszul érzem magam a kiábrándultságom miatt? Mi van ha egyenesbe jön/jövünk és folytatja ezt a züllött életmódot?