Ha egy nő jobb anyagi körülményeket teremtett magának, ez miért okoz komplexust egy férfinak ismerkedésnél?

Igazi férfi nem szereti ezt.

Pöcsöknél minden elmegy persze.

Én is tapasztaltam, pedig akkor még nagyon a karrierem alján álltam, amikor társkereső fázisban jártam. Alapból van egy határozott jellemem, amivel a nyüzögébb alkatokat felzabálom és a munkám sem éppen nőies. Én azt vettem észre ez már alapból hátrány. Emellett kétszer is belefutottam abba, hogy bár most még a pasas többet keres, előbb-utóbb én fogok és neki ez kellemetlen, úgyhogy off.

Összességében szerintem intelligencia kérdése valahol, hogy a két fél ezt kezelni tudja. Amikor megismertem a férjemet, kétszerese volt a fizetése az enyémnek, az utóbbi 3 évben meg én keresem másfélszeresét az övének. A kutyát nem érdekli. Az értékrendünk hasonló, ez a lényeg.

Egyébként igen. Amióta az átlagnál jobban keresek, elvárás, hogy a párom "ne húzzon le", pl. ne legyenek megélhetési gondjaink, ha babánk születik, mert az én keresetem kiesik. Illetve elvárás lenne, ha nem lennék férjnél, ez meg már nyilván egy más élethelyzet. :)

4

Mucuka, akkor sem lennél főnök, ha te keresél többet :D

Hát ezért tart ott a világ (sajnos), ahol tart, mert mindenki, akinek az éppen elégnél egy kicsivel is több pénze van, pontosan ilyen nagyképűen és önzően viselkedik és gondolkozik!

Pedig mennyivel jobb hely is lehetne ez a világ, ha mindenki beérné annyival, amennyi kell egy normális élethez, és nem pazarolna mindent, amire másnak nem telik.

Legyen az akár pénz, akár étel, akár egyéb földi javak.

Higgyétek el, hogy senki sem akarja elvenni a pénzetek, csak azon gondolkozzatok el egy kicsit, hogy vajon tényleg szükséges-e mindenre költeni.

Nem lehetne-e esetleg másoknak is segíteni, akiknek a minimumra se telik, ha esetleg az a néhány gazdagabb nem luxusban élne okvetlen, mikor közben szerényebben is meg tudna élni és másokon is tudna segíteni egyúttal.

Én sem panaszkodom, és bevallom, többet keresek, mint amennyiből meg tudnék élni, de attól még nem pazarlok és nem szórom a pénzt két kézzel ha kell, ha nem.

És igen, én szoktam segíteni másokon, amikor és ahogy tudok.

Nem nehéz, és tényleg jó dolog.

Ezen gondolkozzatok el inkább ti is a háborgás, meg önzősködés helyett!

Szerintem azért okoz ez problémát egyes férfitársaimnak, mert - ha nem is közvetlenül, de - elég mélyen beleivódott a társadalomba évezredek alatt, hogy a férfinak kell a családfenntartónak lennie. Igaz, ez már az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé igaz, de attól még frusztrálhat sokakat, akár még tudat alatt is, ha ez náluk nem így van.

Azonban szerintem egy értelmes, gondolkodni képes felnőtt férfinek nem kellene hogy ez problémát jelentsen.

16

Köszi a motivációt, megrendelem a kb. 30. niche parfümömet, kedves Wannabe Robin Hood! :)