Miért nem érti meg hogy nekem nem kell olyan ember, aki mellettem qrolike-olgat màsokat, az instán él stb? És amugyis egy unalmas tatának tartom?

Kapcsolatban elegem lett abból, hogy állandoan csajozik a neten, kidobtam. Tarskeresőzött is, mindent tagad bizonyítékok ellenére is. Egy őszinte megbánása sincs. Nem változik meg. Gerinctelen.

És nem érti meg, hogy nekem nem kell egy telefondugdosós, like olós, facen instán élő, párkapcsolatban társkeresőző gerinctelen ember, aki mégcsak meg sem bánta mindezeket. Változtatni sem hajlandó.

Valamint nekem ingerszegény unalmas agyzsibbasztó is vele járni.

Olyan életvitelt folytat kb mint a nyugdijasok. Se barátok se társaság se sztorik események, tv csak és még hancurozni nevetni sem lehet vele, témái nincsenek, egy üres sivár ember.

És még ő sérelmezi a szakítást, és randikra hív és béküljünk ki.

És gyakori benne az, hogy ha mondok valamit tátott szájjal bámul csak, mert hirtelen nem tud rá mit reagálni. Ez a bámulása is úgy irritál már.

Hogyan lehet megérteni vele hogy egy jellemtelen szarember es hagyjon engem békén keressen más szerencsétlent magának?