Egy okos, heteró nő, akinek van önbecsülése és reálisan látja a világot és benne a férfiakat, miért jönne össze bárkivel is?

23 - (14es vagyok) Ugyan még nincs gyerekünk, de tervezem minden téren kivenni a részem a gyereknevelésből is :)

Nem csak kiveszem a részem a takarításból, de a nagy részét én viszem. Amíg egyedül laktam is végignyaltam a lakást, mostam, főztem magamra. Feleségem többet dolgozik, ügyeletet visz, így azt gondolom úgy is igazságos, hogy én takarítok többet.

Mindenben támogatom, ha ügyeletes, minimum ese egyszer meglátogatom, viszek neki bármit, amire szülsége van, vagy ha nem, csak egy kis lelki támaszt. Próbálok a kedvére tenni, együtt programozunk, de küldjük egymást néha, hogy külön is kikapcsolódjunk kicsit. Próbalom kis apróságokkal is éreztetni, hogy gondolok rá, pl. viszek neki túrórudit a boltból, egy szál virágot. Vagy néha ha nagyon kivan, és úgy esik haza, csinálok neki fürdőt, gyertyákkal, vagy meglepem hogy már várja a nappaliban felállítva a masszázsasztal, gyertya, halk zene, és egy másfél óra alatt teljesen el is feledtetem vele, hogy valaha stresszes volt. Meg sorolhatnám. De amúgy rengeteget beszélgetünk, nincs tabu, mindenben próbálunk megoldást keresni. Csaladjához is folyton megyünk, sok időt elvagyunk úgy, még a problémásabb családtagokhoz is végtelen türelmem van és próbálom őt is támogatni közben, ha nem jó a helyzet köztük, vagy akárki között. De bármi hétköznapi helyzetet írhatnék, ami folyamatosan jön, ott vagyunk egymásnak, és ha egymás között támad feszültség, akkor se veszünk úgy össze, kinyílvánítjuk nemtetszésünket, de rövidesen úgyis megbeszéljük, próbalunk mindketten visszavenni az egónkból, makacsságunkból, fejlődni igyekszünk. Sose feküdtünk még le haraggal a szívünkben. Most sorolhatnám nagyon hosszan.

Emellett próbalok másoknak is peldát mutatni, hogy emberként álljunk mindenkihez, és ne külső jegyek alapján íteljünk meg valakit, hanem az alapján, hogy mit tesz, milyen ember. Az emberek gondolkodását kell megváltoztatni, ha egyenlőséget, harmóniát, békét szeretnél (persze sose fogod az egész emberisegét, de legalább a környezeted jobbá teheted). Azért rossz az elképzelésed, hogy kvótával jobb lenne, mert az nem az emberek belső motivációját változtatná meg, sőt, a számító, hataloméhes személyeket juttatnád még könnyebben főnöki pozícióba. Nem a ferfi-nő problémakör minden rossznak az okozója, rengeteg tényezője van. Szerintem a legjobb amit tehetsz, ha összetett problémaként tekintesz az élet nehézségeire, az emberek lelkét nézed, nem a nemiszervüket, és nem a világot szeretnéd megváltani, hanem magadat rakod rendbe, aztán a közvetlen környezetedben alakítasz ki egy jó működést (amennyire lehet, rendezed a viszonyod a szüleiddel, testvéreddel, harmónikus párkapcsolatot alakítasz ki, megfelelő lelki hátteret biztositasz a gyerekeidnek, baráti tarsaságban, munkahelyen kiállsz az emberi egyenjogosúg, a kultúrált viselkedés, a szereteten, támogatáson alapuló egymáshoz viszonyulás mellett).

25

Sok dologban egyetértek veled, de a kvóta mégis miért lenne igazságos? A nők talán kevesebbre képesek, mint a férfiak, és ezért jogosulatlan előnyökhöz kell juttatni őket? Nőként ez számomra felháborítóan lekezelő hozzáállás. Sérti a büszkeségemet, csodálom, hogy a tiedet nem.

Kvóta... Akkor miért állnánk már meg kizárólag nemek alapján kvótazni? Legyen akkor kor alapján, ne csak fiatalokat alkalmazzanak, 50% 45 éven alul, többi legyen felette. Vegyük képbe a rasszokat is, hiszen 21. században miért érje bármelyiket hátrány? Munkavállalók egy része legyen fehér, kínai, néger, cigány, minden fajtából, amelyik kis hazánkban megtalálható.

Nem megyek tovább, remélem érthető miért hülyeség.