Kaptatok már olyan jelet mástól, hogy biztosak voltatok benne, hogy akar tőled valamit?

Arra már volt példa, hogy olyan jeleket kaptam, amitől azt reméltem, hogy lesz is valami komoly. Sajnos kiderült, hogy csak a pénz kellett volna a kis huncutnak.

Hogy akkor miért nem tűnt fel rögtön az átverés előszele, azt a mai napig sem tudom. :D

Én is szoktam úgy járni, hogy rólam hiszik, hogy "jeleket küldök".

Ez általában nős férfiakkal fordul elő, mármint ők hiszik azt rólam. Én csak annyit csinálok, hogy odafigyelek arra amit mond, ha kérdez valamit akkor kifejtem bővebben a véleményemet, esetleg segítek amiben tudok, meghallgatom a gondjait (ha vannak) stb, de ezt megcsinálom bárkivel, legyen az nő vagy férfi. Ezt szokták általában félreérteni a férfiak, azt hiszik azért érdeklődöm a mondanivalója iránt, mert akarok valamit. Pedig csak empatikus vagyok, vagy csak emberileg kedvelem az illetőt, érdekel a sorsa.

Megfigyeltem, hogy aki régóta házas az ezt az alapvető figyelmet sokszor nem kapja meg otthon, és ha valaki egy kicsit is normálisan bánik vele akkor azt félreértelmezi. Pedig ennek alapnak kellene lennie.

Persze ez nem minden házasságban van így, de sokban igen. Eltűnik az egymás iránti figyelem, intimitás (lelki) így örülnek ha valaki normálisan szól hozzájuk. Jeleknek veszik azt, ami nem az.

Igen. Lány szemezett velem, ahányszor csak meglátott, mindig beült elém (tök üres teremben is minden nap pont elém). Amikor elém ült, mindig nagyon durván be is volt fújva. Gyakran forgolódott indirekt módon hátrafelé, nézegetett oldalirányba felém.

Aztán amikor megszólítottam, kiderült h egyáltalán nem akar semmit, félreértettem a jeleit, ő egyáltalán nem küldött jeleket szerinte.

Nem tudtam mást tenni, elfogadtam h ez van, én gondoltam túl (meg persze tetszett is, szóval szívesen gondoltam túl). De nem kellett volna.

Nagyon sokszor önkéntelenül mosolyogtunk egymásra, amikor beszéltünk, társaságban is. Volt, hogy el is pillantott, mikor válaszoltam és mosolyra húzódott a szám, amire neki is, és zavartan elnézett. Nagyon figyelmes volt és kedves. 1-2 mélyebb pillantása a szemembe szintén mosolyogva, hol az ámulatot kifejező, vagy a meleg szikrázó, amikor közben mosolygott is hozzá, miután kissé zavartan elpillantott. Ha meglátott, felhúzott szemöldökkel köszönt. Volt, hogy kiszúrtam más helységből, pont nézett, megint nagy mosolygás egymásra, majd elnéztünk mindketten.

Nagyon nem akartam elhinni, hogy tetszhetem neki, mert nagyon jóképű volt, én nem vagyok top 10-es csaj, aki egy katalógusból lépett ki. Aztán az egymásnak szóló önkéntelen mosolygások ide, vagy oda: ő is kapcsolatban volt és én is. Nála ekkortájt fordult komolyra a dolog, azután már meg is változott a viselkedése, sokkal lazábban viselkedett már velem.

Egyébként nem gondolom, hogy ezt ilyen szinten félre lehet érteni, valószínűleg volt vmi vonzalom féle, de döntött magában, mit akar az életével. Először felszínesnek is gondoltam a külseje miatt, de később sokkal érettebb, komolyabb felfogásúnak tűnt. Ha így van, azt mindenképpen tisztelem. :)