Elakarok felejteni valakit, de nem bírom, miért van ez?

Kicsit költői a kérdés, mert egyértelmű válasz nem hiszem hogy lesz, már hónapok óta kutatok iránta de nem nagyon találok...

Kb 5 hónapja találkoztam neten egy lánnyal, még csak nem is társkereső appon, az elejétől kezdve kedveltük egymást, de kb 2-3 hét után összekaptunk és azóta nem beszélünk. DE... 5 hónapja minden nap, majdnem minden órában itt van a fejemben, nem bírom elfelejteni, és már rohadtul idegesít, hogy saját magam ellensége lettem. Külsőre nem különösebben jött be, belsőben is csak annyiban egyeztünk kb hogy ugyan olyan zenéket szerettünk, meg a humorunk hasonló volt.

Voltak már rendes barátnőim, voltam már szerelmes is, soha nem okozott gondot akár évekig tartó kapcsolat vége után tovább lépni, de ez itt egy semmi, soha nem is találkoztunk, nem is beszélgettünk telefonon, csak chat. Ja, és nem vagyok már hormonzavaros tinédzser sem. Előtte semmi bajom nem volt soha, 27 éven át mentálisan és fizikailag teljesen egészséges voltam, de amikor "szétmentünk" depressziós lettem, szorongás, egy szó képes volt elszakítani a cérnát bennem és összepöndöröttem mint egy beteg barackfalevél. Azóta szerencsére úgyahogy összekalapáltam magam, de a gondalata a mai napig velem van minden nap, minden órában.

Mi a franc folyik itt? Én sem értem... Nem reménykedem abban sem, hogy egyszer lesz valami, simán lemondanék róla ha ezzel eltűnne a fejemből, olyan szinten elegem lett hogy elköltöztem 3000 km-re egy full idegen országba, hátha majd itt minden jobb lesz, az új környezet stb... majd ez segít és elfeldteti, hát abszolút nem.

Azt sem mondanám, hogy csettintésre megőrültem, mert előtte az ég világon semmi bajom nem volt, éldegéltem a boldog kis világomban.