20 év korkülönbség sok? Lehet ebből normális kapcsolatot kialakítani?

Gyerekvállalásnál szerintem necces, hacsak nem akarod azt megélni, hogy a gyereked érettségijét sem feltétlen éli meg az úriember, és nem vagytok képesek normális módon elindítani őt az életben... mert sajnos van rá esély, inkább genetikától függ az, hogy egy bizonyos ember 60 év felett mikor hunyel... persze, az életmód is beleszámít, de sportos, izmos férfiak is simán elhaláloznak szívinfartkusban 67-8 éves korukban.

Ha ezt végiggondolod, és vállalod a kockázatot, úgy TERVEZTEK, akkor érdemes belevágni. Ha úgy gondolod, hogy nem feltétlenül fogod bírni esetleg az ápolását, akkor azért nem feltétlen kellene beleugrani.

22-es vagyok. Én mégiscsak jobban megbízom egy idősebb férfiben, még akkor is, ha gyereket szeretnék. Ők sokkal odaadóbbak, hűségesebbek, figyelmesebbek, mint a fiatalabbak. Számos példát látok arra, hogy a fiatalon megházasodott egyidős pár 40 körül már válik és ott maradnak az anyukák egyedül a gyerekkel. Nekem ez egy rémálom élet lenne. Az anyagiak meg kit érdekelnek, ha a lelki világom összedőlne. Fiatal férfire semmit nem mernék alapozni. Persze vannak köztük rendesek is, de kevesen és nagy szerencse kell hozzá, hogy ilyet kifogjon egy nő.

Az én férjem több, mint 10 évvel idősebb nálam, már 15 éve együtt vagyunk és úgy érzem ez halálunkig egy biztos kapcsolat. Sajnos ott van a pakliban, hogy ő előbb meghal és félek is ettől, de akkor is sokkal tartalmasabb ez a kapcsolat, mint a fiatalok esetében, akik 3 év után válnak, vagy akár 10 év után, majd vagy egyedül maradnak vagy járkálnak faxról faxra és semmi lelki stabilitás. Én így látom a dolgokat, persze mindenki másképp gondolkodik. Csak leírtam a véleményemet. A kérdezőnek pedig saját magának kell mérlegelni. Mondjuk a 20 év tényleg nem kevés és a későbbi években fog ez jobban kijönni. Néha az embernek a szívére kell hallgatni.