Normális a párom, hogy azon hisztizett, hogy a 2 hetes szabadságunk alatt 4 órát foglalkoznom kell egyik nap a munkával úgy, hogy az nem is szabadságnak van kivéve?

A sztori a következő, jövő hét elejétől következő hét végéig kiruccanunk, azonban sajnos egy fontos projekt miatt kulcsfontosságú, hogy legalább az egyik nap néhány órát dolgozzak (távolról persze), cserébe azonban 4 óra munkáért a teljes 8 órás munkabért értelemszerűen megkapom és az nem fog szabadságnak minősülni.

Párom erre tökre kiakadt, és elkezdte azokat mondani, hogy ez így sem nekem, sem neki (??) nem lesz pihentető, mert az ember szellemileg nem tud úgy kikapcsolódni, hogy néhány órát is, de dolgoznia kell, ő sem fog tudni pihenni, hisz tudja, a párja dolgozik, és hogy ráadásul a napokkal is számolni kell, hogy X napon tudunk mit csinálni, Y napon (1 napon, 4 órán át) nem.

Mondtam neki, hogy egyrészt ő sokkal jobban felidegesítette magát ezen, mint én, másrészt én ezzel jól járok, mert kvázi 4 órát teljesen ingyen megkapok, hisz máskor ki tudom pluszban venni a szabit, harmadrészt nem értem, hogy mi ez a hiszti, hogy akkor néhány órán át kicsit bent maradunk a szálláson és elfoglaljuk magunkat valamivel.