Ez az első párkapcsolatom, kicsivel több, mint fél éve vagyunk együtt. Hogyan szokott működni az "akkor és azt csinálok normális keretek közt, amit akarok" elképzelés?

Nézd, ő megy hozzád hétvégén, nem te hozzá ezek szerint. A másik felet meg ilyenkor nem szép dolog szó nélkül otthagyni a lakásodban, amikor ő semmit nem tud csinálni: nincsenek ott a megszokott dolgai, a könyvei, a gépe, akármi. Ráadásul, ha neked kedved támad haverozni, ő nem biztos, hogy tud magának programot szervezni, szóval kvázi ott ül a lakásodban egyedül. Ha viszont szólsz előre, akkor ő is tud magának programot szervezni, elfoglaltságot vinni. Ez így elég fair szerintem. Vagy fordított esetben neked hogy esne, hogy ha átmész hozzá, ő meg egyszercsak gondol egyet és otthagy órákra a tök idegen lakásban, ahol semmi sem a tied? Ő nem korlátozni akar téged, nem azt mondta, hogy hétvégén nem csinálhatsz semmit, hanem hogy szeretne tudni előre róla, hogy úgy tervezzen. Nekem pl. egy barátom sincs, akivel ne kéne legalább egy héttel előre leszervezni egy talit, mert messze lakunk egymástól, dolgozunk, párkapcsolatunk, családunk, ezért programjaink vannak.

Ha ez így neked nem felel meg, akkor még az is lehet opció, hogy megbeszélitek, hogy minden szombaton/vasárnap X órától X óráig mindenki a saját dolgaival foglalkozik, elmegy haverozni, sportolni, stb. És akkor ő is úgy tud vele tervezni.

vannak spontán emberek és vannak, akik szeretnek mindent előre megtervezni

ő az utóbbi kategóriába esik

mivel tudod, hogy ő ilyen, ennek megfelelően viselkedjél

Alapvetően ha olyan emberrel vagy együtt, akivel nem laksz együtt, tehát valamelyikőtök vendég a másiknál, akkor nem illik csak úgy lelépni sehova egyik félnek sem. Viszont ti minden nap együtt vagytok, így nyilván más. De akkor minek nem költöztök már össze?

Amúgy igaza van, előre kell tervezni valamennyire, mert a másik idejét rabolod, ha ő arra készül, hogy veled lesz (ha nem laktok együtt, akkor ez már egy programnak minősül), te meg elmész könyvtárba.