Ferfiak, ha nem akartok semmit egy notol, de tudjatok, hogy ti bejottok neki, hogy viszonyultok hozza?

Ha kizárólag férfiaknak szól a kérdés, akkor az első válaszolóval értek egyet.

Olyan sokféle élettörténet és helyzet fordulhat elő, hogy erre nincs egységes "recept".

Bocs, hogy nőként válaszolok, vagyis hát írok egy esetet és érdekel mások mit gondolnak. Volt/van egy férfi aki neke nemhogy tetszett de idővel bele is szerettem. Jóban voltunk, volt/van összhang. Tudtam hogy kapcsolata van, így sosem tettem vagy mondtam semmi túl sokat/konkrétat, de szerintem lehetett azért rajtam látni, igyekeztem a közelében lenni, kicsit talán flörtöltem is, de azt se szándékosan, szimplán ezt hozta ki belőlem. Én amennyire tudom, jól megvannak a párjával és ezt tiszteletben is tartom. Nem tudom, hogy ő tudta-e én hogy viszonyulok hozzá, bár ha nem síkhülye valamit levett. Ennek ellenére sose lett távolságtartó, nem került mindig nagyon kedves, talán picit ő is flörtölt (passz), de semmi nem volt.

Ha azt feltételezem, hogy azért látszott rajtam a dolog és tekintve hogy nem került, szerintem jól esett neki plusz kedvel.

Fordítva nekem is esett jól, hogy tudtam bejövök valakinek akit bár kedvelek de nekem ő nem.

#9 Na ezt magyarázd meg nekem kérlek.

Mert nem lehet köztetek semmi?

De miért jó neki fájdalmat okozni? Azaz így két embernek is.

Miért nem lehet megmondani, hogy igen, kölcsönös, de nem lehet semmi?