Manapság már tényleg annyit se lehet elvárni egy nőtől hogy legalább néha főzzön a pasijának valami meleg ételt?

A nő meg nem fog főzni munkaképes felnőtt férfira, aki mellett ugyanúgy kell dolgoznia, ahogy neked.

Normális férfinak ez nem alap.

Nem tökmindegy? Neked ilyen gondjaid úgysem lesznek soha, mármint, hogy elvárhatsz-e avagy sem bármit egy nőtől...

Lehet sokáig ez alap volt, akkor amikor a nők még nem dolgoztak ugyanúgy, ugyanannyit. Arról sem tehet senki, hogy gyakorta még ugyanazért a munkáért is kevesebb fizut kap egy nő, mint a férfi. De persze 8 óra munka után, csak azért mert épp nem a betont fúrja vagy hegeszt, még vásároljon be hazafelé, intézze a kölköket, a leckét, a háztartást és takarodjon a konyhába, hogy meleg ételt tegyen le a szintén 8 órát dolgozó teremtés koronájának, aki azt képzeli, ezen kívül semmi dolga 8legalábbis te elmédben így gondolkodik egy igazi férfi).

Normális családokban minden feladatot felosztanak, ha mindketten dolgoznak mindegy ki mennyiért, akkor az összes feladat közös, azt lehet masszírozni, hogy kinek van több affinitása, esetleg érzéke 1-1 feladathoz, de a vasaláshoz sem kell diploma, én például sosem szoktam, mert rühellek.

A mi családunkban kvázi én keresek jobban, kábé 2014 óta, akkor fordult a dolog, nővérem pedig közel dupláját viszi haza a férje fizujának. Sosem volt elvárás a főzés, ettől függetlenül mikor van időm, főzök, mert szeretek. De csak ezért és igenis van rendelt kaja (igen jó minőségben is lehet) gyakorta a gyerekeknek is, ha sem időm, sem energiám hozzá, pedig ők is fiúk, de nem adok át nekik ilyen degenerált mintát, mint amit te vizionálsz, hogy ez női meló. Nem az. Nálunk otthon 3: 1 az arány a pasik javára, mégsem kaptam soha egyiküktől sem meg, hogy mars a konyhába, mondjuk a 21 éves egyetemistám sem lett akkora here, hogy ne bírna bármit összedobni magának, vagy az öccsének is akár, ha úgy adódik, a férjemre is igaz ez. A december hónapom például annyira húzós volt, hogy szerintem az ünnepi időszakon kívül nem evett senki mást (és az ünnepek alatt sem itthon, mert egy bejglit sem sütöttem, mondjuk nem is voltunk itthon), csak villámkajákat (rántotta, melegszendvics) és rendelt ételt, jelentem, még mindenki él.

Ezért élek én 20+ éve a egy jól funkcionáló családban és pont emiatt nem fogsz te sosem. A korlátolt, ostoba, hímsoviniszta és diszkriminatív felfogásod, meg a tévképzeteid miatt, amiket a kapcsolatokról az elmédben gyakorlati tapasztalat híján felépítettél Bazsika...

"A férfi munkákat viszont elvégzem.

A főzés az női meló. Normális nőnek ez alap."

Mondd csak Balázska, milyen napi rendszerességgel előforduló "férfi munkák" vannak egy lakásban?

Akkor volt jogos elvaras amikor még az volt a bevett szokás hogy csak a férfi dolgozott, eltartotta az egész családot, a nő meg otthon volt gyereket nevelt és vitte a háztartást.

De mióta a nők is ugyanúgy dolgoznak azóta nem elvarhato. Ledolgozom én is a nyolc órát, a párom is, hazamegyunk, miért mindig csak én álljak neki főzni mosni takarítani?

Azért füvet nyírni, fát vágni, barkácsolni nem kell minden nap. Ellenben a háztartás vezetése folyamatos.

Nem érzed kicsit sem igazságtalannak?