Nem fiatalokat kérdezek, mar sajna túl vagyok ezen. Olyat szeretek, aki papiron 30eve házas maradt, tízen éve parkapcsolatban él, és néha titkon hozzam is eljönne. Normalis vagyok?

Igazat adok #1-nek, viszont én úgy látom, hogy te nem vagy boldog ebben a helyzetben!

"Sirok éjjel nappal."

Azért csak zavar, hogy szerető vagy egy élettárs mellett! Ha nem zavarna, nem írtad volna ki a kérdést! Igen, tedd ami boldoggá tesz, de mintha téged ez nem tenne boldoggá, ami érthető!

Én nőként megértelek, nem ítéllek el!

Én ugyan ezt ilyen felállásban nem csinálnám, mert csak én sérülnék érzelmileg. Minden ember más és más. Ha neked ez így jó, akkor ne idegesítsd magad ezen. Rövid az élet!

#4: Nem csak gyenge, de buta is vagy.

Nem tudom, hogy hány éves vagy, én maradjunk annyiban, hogy középkorú.

Te írod, hogy sírsz meg szenvedsz. Jó ez neked. 1% boldogságért tűrjed csak. Azt hiszed, neked egyre több időd lesz? Te fiatalabb leszel? Vagy miért pazarlod ezt a keveset?

Magányos vagy? Xar ügy. Őszintén szólva nem tudok együttérezni. Oka van, ha melletted nincs család, nincsenek évtizedes barátságaid, csak egy jöttment, aki más élettársa, és kedve szerint elővesz. A te döntésed, hogy ebbe belementél.

Az életed te alakítod. A tiéd is olyan, amilyenné te tetted.

#4 A korral nőként sem jár együtt ez a borzasztó kétségbeesés, amiben te élsz. Inkább pusztulnék el egyedül, mint hogy valakinek a spermarongya legyek. Bocs, de ez a valóság. Te egy kapcarongy vagy, amibe néha beletörli a "szerelmed", aztán megy a másik nőjéhez.

Ha egy 16 éves naív kislány lennél, még azt mondanám oké, visszaél egy idősebb férfi a naivitásoddal. De a te korodban ezt már kilométerekről ki kéne szúrnod.